Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Szecska Károly: Egri egyetemi tervek az 1945 és az 1948 közötti években • 191

zetben szerepelt szabadegyetemi előadások tartása is laikus hívők részére. Az új intézet magját az Egri Jogakadémia addigi tudományos intézetei képeznék. Tanárai főképp azok közül kerülnének ki, akik az új helyzetben nem kaptak állást. Az intézet biztosíthatná a katolikus tudósok zavartalan munkáját, „de egyúttal alapja is lehetne a katolikus közvélemény által már régen követelt és Isten segítségével egyszer talán megvalósuló katolikus tudományegyetemnek is ". A második dokumentum feltehetően Csizmadia Andor munkája, mivel 1946— 1949-ig, amíg a jogakadémián tanított, ő foglalkozott legtöbbet az intézményben a tudományos munka szervezésével. Az anyag címe: Északi Tudományos Intézet. Szövege így hangzik: „Magyarország északi részének, főleg Heves, Nógrád, Borsod, Zemplén és Abaúj vármegyéknek s az e tájon lakó palócok, barkók, jászok, nem különben e Felföld egyéb népelemei és a vidék történeti, társadalmi, gazdasági és művelődési viszonyainak módszeres vizsgálatára és megismertetésére Eger székhellyel Északi Tudományos Intézet elnevezés alatt egy új Intézet felállítása válna szükségessé. Az Intézet alapjait képezné az egri Jog- és Államtudományi Kar már eddig működő intézetei: a szociográfiai, a közigazgatási, a gazdaság- és kereskedelemtudományi és a szövetkezetpolitikai intézet. Ennek megfelelően az Intézet egyelőre három osztályban működne: államtudományi, szociográfiai és gazdaságkutató osztályokban. Az államtudományi osztálynak feladata az állam életére, főleg a közigazgatásra vonatkozó adatok gyűjtése, az államtudományok egész területének művelése, különösen pedig a közigazgatás és a népi élet vizsgálatának szervezése. A szociográfiai osztály felölelné a táj- és népkutatást, beleértve az ethnográfiai és szociológiai vizsgálatokat, a jogi népéletkutatást, a népi közvélemény-kutatást, a táj- és néptörténetére vonatkozó adatok gyűjtését és kutatását, a bibliográfiai adatgyűjtést és ezeknek közzétételét. A gazdaságkutató osztály vizsgálja a vidék népe gazdasági életét, a dolgozó néposztályok életszínvonala emelése eszközei lehetőségét, a szövetkezeti élet fejlődését, ennek lehetőségeit. Az Intézet ezzel a munkájával nemcsak a tudományos kutatást szolgálná, hanem kitűnő támasza lenne a gyakorlati életnek, főleg az ország újjáépítési programjának, elsősorban a három éves terv szolgálatában, mert a népi élethez közel tudná vizsgálni annak minden megnyilvánulását, s így javaslatot tehetne arra, hogy az életszínvonalt miként lehetne országos vagy helyi intézkedésekkel emelni. Az Intézet munkaköre az ország legszegényebb vidékére terjed ki, ahol nemcsak igen nagyszámú mezőgazdasági proletariátus, hanem jelentős számú gyári, főleg pedig bányamunkás van, akiknek életével való törődés elsőrendű feladat. EÉL. LFJ. Pro Memória! (Aláírás és dátum nélkül.) - 5899/1948. 213