Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Szecska Károly: Egri egyetemi tervek az 1945 és az 1948 közötti években • 191

„A hivatkozott minisztertanácsi állásfoglalás súlyosan érint azért is, mert Egyházunkfelsőoktatási tanintézetek felállítására is kiterjedő jogát a magyar alkotmány, az előzők szerint félreérthetetlenül biztosítja. Éppen eme jogánál fogva a Püspöki Kar hozzájárulásáról az általam tett bejelentéssel egyidejűleg ténylegesen megnyithattam volna a Közgazdaságtudományi Kart, mégis bízva az előzetes tárgyalásokkor tett ígéretekben, Miniszter Úr óhajának megfelelően kívántam eljárni. Bár a kérdéses minisztertanácsi állásfoglalás indoklását nem ismerem, azt kell feltételeznem, hogy Egyházunk alkotmányban gyökerező eme jogát figyelmen kívül hagyó állásfoglalás csak tévedésen alapulhatott, vagy pedig a kérdéses határozat meghozatalának időpontjában már lemondott kormány nem kívánta érdemi állásfoglalásával az alakulóban lévő új kormány jövőbeli kultúrpolitikáját érinteni. " Végül az érsek megfogalmazta, hogy bízik az új kormány pozitív döntésében. „ Ezt annál is inkább remélnem kell, mert felfogásom szerint elhatározásunk tudomásulvétele egyedül és kizárólag Miniszter Úr főfelügyeleti jogkörébe tartozik. " Az érsek október l-jén levélben tudatta a hercegprímással az elutasító döntést. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a miniszternek adott válaszában megírta, hogy a „ Közgazdaságtudományi Kar megnyitására irányuló szándékot csak tudomásulvétel végett jelentette be, nem azért, hogy ahhoz a minisztertanács hozzájáruljon, mert az Egyháznak a felsőoktatási tanintézet jogát már az 1868. XLIV. te. 26. §-a biztosította. " Kérte a bíborost, hogy az ügyet vigye az október 8-i Püspökkari Konferencia elé.

65 r Újabb adalék a helyzet súlyosságához az érseknek október 3-án a váci püspöki irodaigazgatóhoz írott levele. Ebből kitűnik, hogy a katolikus egyetem ügyében október 2-án küldött egy aktát a váci püspöknek, mely az egyetemmel kapcsolatban a Minisztertanács elutasító értesítését s az arra adott válaszát tartalmazta. Majd így folytatta: „ Ezt az ügyet (tudniillik az egyetem ügyét - Sz. K.) hamarosan személyesen óhajtom O Eminenciájával megbeszélni. Sok olyan momentum volt, amelyik előzetes bizalmas meghányásvetést igényel. " 6 Mészáros István idézett dolgozatában azt olvashatjuk, hogy a baloldali, illetve kommunista előretörés ellenére „1947 őszén erőteljesen dolgozott a Szent István Tudományegyetem Szervező Bizottsága 26 tekintélyes taggal, s 1947-48 fordulóján előrehaladott állapotban volt a 3+1 fakultásos - vagyis bölcseleti, jogi, közgazdaságtudományi, valamint orvosi karral - rendelkező katolikus egyetem ügye. Lényegében semmi akadálya nem volt annak, hogy az egyetem 3 egri fakultásán elkezdődjön az oktatás. Várta ezt Eszterhazy Károly líceumpalotája, rendelkezésre állott a színvonalas oktatószemélyzet, s az anyagi feltételek is biztosítva voltak. " Az idézett megállapítás realitását támasztja alá, hogy Czapik érsek még 1948 június elején is bízott abban, hogy az egri katolikus egyetem megnyitható. Ezt bizoHML. VIII-1/379. Czapik érsek levele a vallási és közoktatásügyi miniszternek. Eger, 1947. szept. 30. HML. VIII-1/379. Az érsek levele a hercegprímásnak. Eger, 1947. okt. 1.; - 5039/1947. EEL. LFJ. Czapik érsek levele Mátrai Gyula váci püspöki irodaigazgatónak. Eger, 1947. okt. 3.;-5068/1947. MÉSZÁROS I., 1993.32. 211