Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)
TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Szecska Károly: Egri egyetemi tervek az 1945 és az 1948 közötti években • 191
tése érdekében kénytelen a legmagasabb fokú tudományos intézeteket is, egyetemeket is fenntartani, elsősorban a legmagasabb műveltségű társadalmi rétegek szellemi igényének kielégítése végett, közvetve pedig az alacsonyabb és szélesebb társadalmi rétegek vallásos érzületének megőrzése és biztosítása érdekében. " Ezt követően a bíboros Tóth József 1943-ban elhangzott „A katolikus gondolat" című esztergomi előadásából az alábbi mondatot idézte: „Katolikus egyetemi oktatás és nevelés nélkül nincsen vezetésre hivatott és képzett katolikus értelmiség, e nélkül pedig nem lehet teljes és igazi a katolikus élet megújhodása. " Pásztorlevele végén a bíboros megállapította, hogy „ mélységesen meg vagyunk győződve róla, hogy a magyar katolikus hívek, megértve a súlyos idők sürgető szavát, készséggel meghozzák azokat az anyagi áldozatokat, amelyek a magyar katolikus egyetem fenntartásához szükségesek." A tervezett orvosi karral kapcsolatban dr. Dzsinich Antal egyetemi magántanár egykori szekszárdi igazgató főorvos írásbeli javaslatot juttatott el még 1946 őszén a jogakadémia dékánjához „Néhány gondolat az egri kath. egyetem orvosi facultásával kapcsolatban " címmel, s egyben felajánlotta szolgálatait is a szervezendő karon. Javaslatát így indokolta: „Az újonnan felállítandó kath. egyetem egyetemleges célkitűzésének csak akkor tudna megfelelni, ha a legtöbb hallgatót magába foglaló orvosi fakultást is mielőbb felállítanák. Hiányában az egyetem csonka maradna. Üzemi szempontból a legrentábilisabb, mert az egyetlen fakultás, amelyik bevétellel, mégpedig tekintélyes bevétellel rendelkezik. De hátrányos a magyar orvostudomány szempontjából is nemcsak azért, mert katholikus tudósainknak nem nyílik mód megfelelő tudományos munkahelyre, hanem abból a szempontból is, [hogy] mint nemzetközi tudomány a legkorábban és a leghathatósabban építheti ki tudományos kapcsolatait, s ezen úton szegény megnyomorodott hazánknak számos, őszinte barátot szerezhet." Az orvosi kar ideiglenes elhelyezésére, amíg megfelelő épületek nem épülnek, az Irgalmas rend és a Szent Vince rend közkórházait javasolta. A kar fenntartását helyi, országos és külföldi segélyekből vélte megoldhatónak. 3 Az orvosi kar felállítása egyébként az egész egri egyetemi terv legkritikusabb pontját jelentette. Ezzel kapcsolatban az érsek 1947. július 15-én a következőket írta a bíborosnak: „Az orvosi fakultás felállítása véleményem szerint 1. katolikus érdek lenne, kívánatos is, 2. személyi lehetősége megvan, 3. anyagi feltételei miatt azonban nemhogy nehéz, de teljesen lehetetlen... Leghelyesebb taktikának tartanám, ha csak jogi és filozófiai fakultásról beszélnénk, és mellékesen megjegyeznénk, hogy az orvosi fakultással majd csak ezek sikeres felállítása után foglalkozunk". Az említett kar létesítésének sajátos vonása, hogy 1947 tavaszán az esztergomi egyházközségek tanácsa az egri egyetem orvosi fakultását a helyi Érseki Kolos Kórházra alapozva képzelte el. 52 HML. VIII-1/379. A hercegprímás körlevele a híveknek. Kelt Nagyboldogasszony évében. HML. VIII-1/379. Dzsinich Antal egyetemi magántanár levele Tóth József dékánnak. Szekszárd, 1946. okt. 3. EÉL. LFJ. Czapik érsek levele a hercegprímásnak. Eger, 1947. júl. 15.; - 3448/1947. MÉSZÁROS I., 1993. 32. 208
