Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Szecska Károly: Egri egyetemi tervek az 1945 és az 1948 közötti években • 191

zolja". A bíboros az érsek javaslatát elfogadta és Enyed professzort 1947. április 9-én kinevezte az említett bizottság elnökévé.

45 Eger, sőt az ország katolikus lakossága 1947 tavaszán már az ősszel megnyíló egri katolikus egyetem lázában égett. A katolikus egyetemi gondolat mielőbbi megvalósításának szolgálatában az egri római katolikus egyházközségek május 11-én, 15-én és 18-án egyetemei napokat szerveztek. Az első egyetemi napot az egri székesegyház előtti téren hatalmas, mintegy hétezer főből álló tömeg részvételével tábori mise vezette be, melyet nagy papi segédlettel Kriston Endre felszentelt püspök mutatott be. A misén Kiss István teológiai tanár, nemzetgyűlési képviselő mondott nagyhatású beszédet. Délután 6 órakor az Eszterházy püspök által egyetem céljára építtetett líceumépület aulájában, az azt zsúfolásig megtöltő félezernyi közönség részvételével ünnepi közgyűlés volt, melyen a bérmakörúton lévő érsek főpásztori üzenetét Szentgyörgyi József akkori teológiai rektor tolmácsolta. Az érsek tömör, a katolikus egyetem szükségességét indokló beszédében többek között ezeket mondotta: „ Örülök, hogy a katolikus egyetem ügyét immár az egész magyar katolicizmus - s talán első helyen Eger város és Heves vármegye katolikus közönsége - a legsajátabb ügyének tekinti. A katolikus egyetemnek hármas feladata van. A katolikus tudományművelés, a katolikus egyetemi oktatás és a katolikus egyetemi nevelés. Örömmel látom a katolikus egyetem eme hármas feladatának egyre szélesebb körökben jelentkező komoly felismerését, s a felismerés nyomában azt a meggyőződést, hogy a katolikus egyetem az ifjúságunk felsőoktatásához és neveléséhez fűződő olyan követelmény, amelyet annak vitathatatlan szükségessége határoz meg. Örömmel hallom a közmeggyőződésnek mind gyakrabban való ama megnyilvánulását is, hogy a törvénybe iktatott s büntetőjogi védelem alá helyezett szabadságjogok sorában »a szabadművelődés joga« - másként a tanszabadság - a tanulás és a tanítás szabadsága - olyan emberi alapjog, amely senki által ki nem sajátítható, s amelyből senki, tehát az egyház sem zárható ki. Am az egyházat is megillető eme tanszabadság, így az iskolaállítási és iskola-fenntartási jog - nemcsak alsó- és középfokú iskolák, hanem felsőfokú tanintézetek felállítására, az egyetem létesítésére is kiterjed. Ezzel az alkotmányunkban biztosított jogával él az egyház, amikor katolikus tudományegyetemet kíván létesíteni. A katolikus egyetem szükségességének indokától vezéreltetve, ennek a jognak érvényességét sürgeti az országosan megindult katolikus egyetemi mozgalom, s bizonyára ezt célozzák az egri Katolikus Egyetemi Napok is. " A nagyközönséget vonzó egyetemi napok keretében több előadás hangzott el a katolikus egyetem múltjáról és jelenéről. Csapodi Csaba egyetemi magántanár ,y4z egyetemek a népek életében " címmel szólott a hallgatósághoz. Mihelics Vid, a Magyar Katolikus Jog- és Államtudományi Kar tanára „Katolikus egyetemek külföldön " címmel tartott előadást. Juhász Vilmos egyetemi magántanár a magyar katoliEÉL. LFJ. Czapik érsek levele a bíborosnak. Eger, 1947. márc. 26.; - 1528/1947. HML. VIII-1/379. A hercegprímás levele az egri érseknek. Esztergom, 1947. ápr. 9.; 2010/1947. sz. 206