Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Szecska Károly: Egri egyetemi tervek az 1945 és az 1948 közötti években • 191

sarkallta az egyetem tényleges megvalósítására irányuló igényeket és törekvéseket. Ezek az igények és törekvések élednek most fel újra, amikor Eger eddigi főiskoláinak esetleges átszervezésével, teljes tudományegyetem létesítését újból kezdeményezi. Ezeket az évszázados igényeket és törekvéseket most már nemcsak a történelmi múlt, nemcsak a helyi adottságok és lehetőségek, hanem a magasabb államérdekből szükségessé vált új tudománykarok felállítását sürgető követelmények is támogatják és indokolják." Tóth József tervezetében négy egyetemi kar létesítését indítványozta: Közigazgatástudományi, Társadalomtudományi, Közgazdaságtudományi és Hittudományi Karét. A Közigazgatástudományi Kar szerinte ellátná a közigazgatási szakemberképzés, például jegyzőképzés, jogászképzés feladatait is egyaránt. Elképzelése szerint ebből következően nem volna szükség külön Állam- és Jogtudományi Karra. A Közigazgatástudományi Karon 14 tanszék létesítésével számolt (magyar közjog, közigazgatástan, általános közigazgatási jog, szakigazgatási jog, pénzügyi közigazgatási jog, rendészeti közigazgatás, szociális közigazgatás, közigazgatási eljárás, községi közigazgatási jog, törvényhatósági közigazgatási jog, magyar magánjog, peres és peren kívüli eljárásjog, anyagi és alaki büntetőjog, kihágási büntetőjog és eljárás.). Az említett tanszékeken oktatott tárgyakon kívül még az alábbi speciál kollégiumokat kellene hallgatni a növendékeknek: összehasonlító közigazgatási jog, egyházi közigazgatás, anyakönyvi közigazgatás, közüzemi igazgatás, községi háztartás, az önkormányzati jog története. A felsorolt elméleti előadásokat kötelező praktikumok egészítenék ki (közigazgatás-technikai gyakorlatok, költségvetési és zárszámadási munkálatok, háztartás számviteli és számvételi gyakorlatok, adó- és illetékkezelési gyakorlatok, kihágási tárgyalási gyakorlatok, községi bíráskodási gyakorlatok). A Közigazgatástudományi Kar hallgatói saját tárgyaikon kívül a Társadalomtudományi Karon kötelezően hallgatnák az alábbi tárgyakat: társadalombölcselet (szociálfilozófia), társadalomtan (szociológia), elméleti és gyakorlati szociálpolitika, társadalom-statisztika (szociálstatisztika). A közigazgatási szakemberképzés ilyen struktúrája szerinte megköveteli a Társadalomtudományi Kar és a Közgazdaságtudományi Kar egyidejű megszervezését. A Közgazdasági Kar hallgatói szintén látogatnák a közigazgatástani, a gazdaságpolitikai, a pénzügytani és gyakorlati közháztartástani órákat. Elképzelése szerint a Társadalomtudományi Karon az alábbi tanszékeket kellene létesíteni: társadalombölcselet (szociálfilozófia), társadalomerkölcstan (szociáletika), társadalomtan (szociológia), társadalomrajz (szociográfia), általános szociálpolitika, ipari szociálpolitika, mezőgazdasági szociálpolitika, társadalombiztosítási jog, társadalom-statisztika (szociálstatisztika), társadalmi egészségtan (szociálhigiene). Ezen a karon hallgatható tárgyakat a következő speciálkollégiumok egészítenék ki: bölcseleti alapvetés, nemzetközi szociálpolitika, magánjogi enciklopédia, munkajog, szakszervezeti jog, társadalomföldrajz, legújabbkor története, művelődéstörténet. A Társadalomtudományi Karon a tervezet a következő praktikumok bevezetésével számolt: közigazgatás-technikai gyakorlatok (a Közigazgatástudományi Karon), szociális diagnosztika, szociográfiai gyakorlatok, gyakorlati szociális szak200