Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Szecska Károly: Egri egyetemi tervek az 1945 és az 1948 közötti években • 191

,, annak keresztülvitele céljából, miszerint az egri jogakadémia, melyet az Érsekség jelenleg fenntartani nem tud, egyetemmé szerveztessék át. Ezen egyetemen 1. közigazgatási kar, 2. társadalomtudományi kar, 3. közgazdasági kar [lennej. Felhívja a kulúrpolitikai bizottságot, hogy az ügy keresztülvitelét hathatósan szorgalmazza". A kultúrpolitikai bizottság 1946. január 18-i ülésén foglalkozott a nemzeti bizottság döntésével. Az ülést követően levelet intéztek a város képviselőtestületéhez, amelyben kérték, hogy a szervezendő egyetemet anyagilag támogassák. A kultúrpolitikai bizottság az említett levél másolatát az érseknek is megküldte. A bizottság beadványát a képviselőtestület 1946. január 26-i ülésén tárgyalta volna meg, erre azonban nem került sor, mivel a kultúrpolitikai bizottság elnöke a képviselőtestületi ülés napján a testülethez írott levelében kérte annak az ülés napirendjéről való levételét. Ezt azzal indokolta, hogy az még további előkészítést igényel. 7 Az egri egyetem létesítését kezdetben még a Magyar Kommunista Párt is támogatta. Erre utal például Súlyán György megyei párttitkár 1945. november l-jén az Igazság című lapban közzétett nyilatkozatának alábbi részlete: „Egert kultúrközponttá kell kiépíteni. Jogakadémiájából teljes jogú főiskolát kell szervezni, s mellé új fakultásokat kell felépíteni. Eger minden adottsága kulturális fejlődési lehetőségek felé mutat. " (Amikor Súlyán főiskoláról szólt, minden bizonnyal, mint mások is, egyetemre gondolhatott.) Érdekes adalék az egri egyetem kérdéséhez az is, hogy az MKP egri központi pártszervezete 1946. március 9-i ülésén, amikor az egyetem kérdése szóba kerül, azt támogatásra javasolja, de nem helyeselné annak katolikus jellegét.

18 Mészáros István szerint „a második világháború után Mindszenty József bíboros közvetlen környezetében eredt újra a gondolat: alapítassék Egerben katolikus egyetem." Ezt helyesen azzal magyarázta, hogy a római katolikus egyház vezetői „jól sejtették ugyanis, hogy a budapesti állami tudományegyetem - bár még alapítója, Pázmány Péter nevét viselte - egyre inkább a kultúrpolitikában egyeduralomra törő baloldali politikai erők befolyása alá fog kerülni. " A szerző azonban nem nevezte meg, hogy a bíboros „ közvetlen környezetében " kitől vagy kiktől eredhet az egri egyetemi gondolat megvalósításának terve. A magam részéről gondolok például Kovrig Béla (1900-1962) neves szociálpolitikus professzorra, aki 1946-1948 között az Egri Jogakadémián folytatta tanári működését, Budapestről lejárva Egerbe. Borbély István szerint „Az új szabadság lázas terveztetéseiben ő is fontolgatta, hogyan lehetne Egerben katolikus egyetemet kiépíteni. " Elképzelhető azonban, erre később még utalok, hogy Gyomlay László is ott volt az ötletadók között. A teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy Mészáros István már 1989-ben közreadott „ Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat 1945-1948. " című könyvében 15 Uo. 97. 16 Uo. 98. 17 Uo. 98. 1 HML. Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Archívumának: iratai. 23. f. 9. fcs. 8. őe. Az egri központi pártszervezet 1946. február 9-i taggyűlésének jegyzőkönyve. 19 MÉSZÁROS I., 1993.31. 20 BORBÉLY!., 1990. 366. 196