Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Horváth László: Adatok az egri prostitúció újkori történetéhez • 169

35.§. Rendőri kihágások elbírálásánál első fokban a város rendőrkapitánya, vagy a városi tanács által e részben megbízott városi tisztviselő, másod fokban a vármegye alispánja, harmad fokban pedig a m. kir. belügyminisztérium bíráskodik. III Különös intézkedés. 36.§. A titkos kéjelgés és az ebből kifolyó bajok lehető megakadályozása tekintetéből felhatalmaztatik a rendőrfőkapitány, hogy a rendőrileg ismert gyanús helyekre időközönként őrjáratot rendeljen, s az ott talált nőszemélyeket a rendőrségre kísértetve orvosi vizsgálat alá bocsássa. Hasonlóképpen feljogosíttatik kávéházakban, kávémérésekben, fogadókban és korcsmákban kasszírnőkül, pinczérnőkül vagy szobaleányokul alkalmazott nőket, hitelt érdemlő gyanú alapján maga elé idézni és orvosilag megvizsgáltatni." * * * Ez a szabályozás teljes mértékben az 1867. évi pesti rendelet átvétele. Szószerinti másolat, amely csupán egy-két pontban tér el, ahol nyilvánvalóan nem követheti a pesti mintát. Az 5.§ is értelemszerűen változik. A Pesten engedélyezett 40 bordélyház helyett Egerben a városi tanács időnkénti megállapítására bízatik a bordélyok száma. (Ezt egyébként az 1890-es években háromban maximálta a tanács.) A vidéki viszonyoknál, a helyi gyakorlatot követte a 6.§ módosítása, mert a pesti rendelkezéssel szemben, ahol 5-15 kéjnő tevékenykedett egy intézményben, itt a létszámot 3-10 fő közé szorították. Apróbb módosítások mellett - például a pénzromlás következtében emelt bírságösszegek a több mint két évtizeddel korábbi pestihez képest - egyetlen lényeges változtatás figyelhető meg. Míg Pesten a bordélyházi kéjnők mellett eltűrik és szabályozzák a magánkéjnők tevékenységét is, addig az 1890. évi rendelet egyáltalán nem szól az utóbbiakról. Jól érzékelhető ez a 23.§ esetében, ahol az eredeti - pesti - szöveg a bordélyházba belépni vagy kéjelgést külön lakáson űzni szándékozó nőről szól, itt ennek még a nyomát is eltüntették. Nem minden résznél voltak ilyen következetesek. Figyelmetlenségből a 27.§-nál megmaradt a „ha lakását változtatja..." tagmondat. A korszerűtlen és az egri állapotot nem mindenben követő rendelkezés szinte megszületésekor már módosításra, változtatásra szorult. Pár év múlva Egerben a kérdést újra rendezni kellett. 1894-ben alkotta meg Eger város tanácsa „A Bordélyházakról és kéjnőkről" szóló újabb szabályrendeletet. 4 A korábbihoz képest ez a rendelkezés már előírja az ún. türelmi bárca alkalmazását. A korábban működött kéjnőtanyákat, bordélyokat ismételt engedélyeztetéshez köti. A legnagyobb változtatás azonban abban állt, hogy szabályozta a magánkéjnők intézményét. Engedélyt csak 17 éven felüli nő kaphat, HML. IV-404/a/91. Az 1905/3714. számú alispáni iratköteg őrizte meg az 1894. évi szabályzatot, melyet a belügyminiszter 1895-ben megerősített. 180