Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffary Gergely: A XVIII-XIX. századi magyarországi üveghuták szerepe a hazai iparfejlődésben • 115

Település neve Megye 1827 1836-1840 1851 1845-1854 Sorszám Település neve Megye ház hutatelepes/ fő össznépesség év össznépesség ház hutatelepes/fő év 66. Vétyem Zala 220 1836 212 15 136 1854 67. Zalánpatak Háromszék 1840 68. Zlatnó Nógrád 10 103 10 103 1854 69. Zvecsevó Verőce 50 1839 70. Zsolt Trencsén 20 252 278 1837 1337 20 252 1854 E táblázatban a magyarországi üveggyártó telepek népességére vonatkozó adatokat adtuk közre. Első oszlopban Ludovicus Nagy könyvének adatsorát ismertetjük 1827-ből, ui. a szerző a kétkötetes müvének anyaggyűjtését 1827-ben fejezte be. A második és harmadik oszlopban Fényes Elek 1836-1840 közötti hatkötetes művének, illetve 1851-ben kiadott geográfiai szótárának számsorait találhatjuk. Végül a negyedik oszlopban Franz Raffelsperger lexikonának adatait adjuk közre. Az adatsorok közül az első és második oszlopban még tisztán a hazai manufaktúra korszakra utaló adatokat találunk, az 185l-es adatsor viszont már a hazai gyáripari korszakra vonatkozik. A negyedik oszlopban közzétett számok döntően a manufaktúra korszakra és csak 6 esetben a gyáripari korszakra érvényesek. 1827-ből azoknál a telepeknél, amelyekre Ludovicus Nagy számadatokat közölt, s egyben ezeknek a népességszáma elhatárolható más település (mezőváros vagy falu) létszámától, levonható egy következtetés. Kirajzolódik a hutatelepek létszámaiból, hogy 3 csoportja volt nagyságrendileg a hutahelyeknek. Az első csoportba 20-50 fővel a kicsi üveggyártó telepek tartoztak. Például Farkasvölgy, Jópatak és Nagyvisnyó, Szalmatercs. Ezek egyben kezdő üveghuták voltak. A második csoportba sorolhatók létszám alapján a közepes nagyságú üzemek, amelyek már régebb óta működtek. Például Balassahuta, Feketeerdő, Forgácsfalva, Incevölgy, Ivanopolje, Madarasalja, Máriavölgy, Répáshuta, Sarbó, Szántód, Szentmihályfa, Szinóbánya, Zlatnó. Végül a harmadik csoportba, 150-220 fővel azok az üvegkészítő helyek tartoztak, amelyek létszáma stabilizálódott a több évtizedes folyamatos működés alatt. Például Ebedec, Hasznos, Herencsvölgy, Klacsán, Látka, Léka, Livóhuta, Németlukafa, Oresje, Szikla, Városszalónak üveghutái: Ez utóbbiak a korszak létszámban legnagyobb telepei. A táblázat 2. és 3. oszlopában Fényes Elek adatait értékelhetjük. Megjegyzem, több esetben átvette 1836-1840 közti művének számadatait az 1851-ben kiadott geográfiai szótárába is. így Bóca, Csábrág, Divényhuta, Felsőgereben stb. telepeknél. Azokban az esetekben, amikor a települések össznépessége magába foglalja az üveghuták létszámát, a két adatot nem is lehet elhatárolni. Szerencsénkre 1836-1840 közötti munkájában több esetben megjelölte, hogy hutanépességre közöl adatokat, például Csábrág, Ebedec, Incevölgy, Ivanopolje, Jankovác, Madarasalja, Máriavölgy, Újbánya és Zsolt hutáinál. 1836-1840 közötti időből további hazai üveggyárCSIFFÁRY G., 1995. 128-129. 148