Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffary Gergely: A XVIII-XIX. századi magyarországi üveghuták szerepe a hazai iparfejlődésben • 115

1. számú táblázat. Magyarországi üveggyártó helyek száma a hivatalos statisztikákban Ev Üzemek száma 1880 48

y8 1884 40

,uu 1890 42

,uz 1894 42

,U4 1896 43 106 Ev Üzemek száma 1856 46 1865 33

yy 1868 ö^im 1874 30

1UJ 1878 45A táblázat adatai együtt tartalmazzák a történelmi Magyarország területén, tehát a magyar királyság és a társországok területén létező üveggyártó helyeket. Az 1850-es években, mint sok más iparágban, az üveggyártásban is megakadt a fejlődés a szomszédos Ausztria és főleg Csehország nyomasztó versenye folytán. Az 1. számú táblázat azt is jelzi, hogy a hazai üvegiparban 1880 tájáig fejlődés még nem tapasztalható. Azután a töke az üvegiparba jelentős összegeket fektetett, egyrészt új gyárak alapításával, másrészt a meglévők kibővítésével. Annál is inkább, mivel 1881-től a kormány állami kedvezményeket biztosított a korszerű technikát alkalmazó üveggyárak számára. Egy ország üvegiparának a fejlettsége függ ugyan a gyártó helyek számától is, mégsem ez a legdöntőbb, hanem a huták állapota, berendezéseinek a korszerűsége. Erre vonatkozóan 1893—94-ből vannak adataink. Kétségtelen, hogy ez időre a hazai üvegipar is eljutott a gyáripari korszakába, mert a létező gyárak száma 42, közülük a legkorszerűbb gáztüzelő berendezéssel 23 gyár, míg közvetlen tüzeléssel 19 üzem termelt.

107 1896-ban már 43 üveggyártó telep működött a történelmi Magyarország területén. Viszont az 1896-os millenniumi esztendővel kezdődött a hazai üvegipar krízise. (Fogaras); 18. Kraszna (Háromszék); 19. Livóhuta (Sáros); 20. Madarasalja (Bars); 21. Párád (Heves); 22. Regéc (Zemplén); 23. Sarbó (Sáros); 24. Sepsibükszád (Háromszék); 25. Sólyomkő (Bihar); 26. Somhegy (Veszprém); 27. Sompatak (Abaúj); 28. Szalánchuta (Abaúj); 29. Szekcsőalja (Sáros); 30. Szelestye (Szatmár); 31. Szentmihályfa (Somogy); 32. Szinóbánya (Nógrád); 33. Szliács (Zólyom); 34. Tamásd (Krassó-Szörény); 35. Ujantalvölgy (Gömör); 36. Újlehota (Nyitra); 37. Városszalónak (Vas); 38. Vétyem (Zala); 39. Zalánpatak (Háromszék); 40. Zágon (Háromszék); 41. Zlatnó (Nógrád); 42. Zsolt (Trencsén); 43. Ivanopolje (Pozsega); 44. Osredek (Zágráb); 45. Velika (Pozsega); 46. Zvecsevó (Verőce). HIVERTD., 1940.31. KŐNEK S., 1865.317. HIVERTD., 1940.31. KŐNEK S., 1868.343-344. HIVERTD., 1940.31. Magyar Statisztikai Hivatal 1874. évkönyve. TELKES S., 1895. 88-89.; 90-91. A Budapesti Kereskedelmi Kamara jelentése szerint. - FÖLDES B., 1885. 302. Ugyanakkor a Magyar Statisztikai Hivatal Közleményei 1885-ben 41 gyárról tudott. - KNAPP O., 1929. 47-48. GERSTERM., 1898. 591-598. TELKES S., 1895. 88-89.; 90-91. 130