Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Csiffary Gergely: A XVIII-XIX. századi magyarországi üveghuták szerepe a hazai iparfejlődésben • 115

ben valamilyen település közelében vagy uradalomban kezdték meg a tevékenységüket, s a korabeli munkák szerzői leírásaikban ezt a helyzetet vették figyelembe. Ezért sem könnyű az üveghuták pontos telephelyeit megnevezni, továbbá azért is, mert az idők során a vándorlásra kényszerült üzem helyét más-más földrajzi néven jelezték, igen sokszor szlovák, német vagy román neveken. Később a már állandósult telepek földrajzi nevét hivatalosan is megváltoztatták. A tanulmányban szereplő üveggyártó telepek neveinél az 1913. évi Helységnévtárban rögzített földrajzi elnevezéseket vettem alapul. Az egyes gyártó helyek földrajzi helymeghatározását a megyenevek is segítik. Az országleírások, összeírások, statisztikák által közzétett üvegipari adatokat kontrolláltam a szakirodalom eddigi eredményeivel, és kiegészítettem az ott igazolhatóan működő üveggyártó telepekre vonatkozó információkkal, de helyszűke miatt már nem jeleztem a felhasznált forrásokat.

9 Korabinsky Johann Matthias Pozsonyban 1786-ban kiadott lexikonáról nem tudjuk, hogy honnan vette az adatait. Veres László szerint a nála szereplő hutákat mint 1711-1786 közt működőket tüntette fel.

10 A lexikonban 41 település határában 42 üveggyártó telepet sorolt fel. Adatait illetően a Trencsén megyei Kiskosolna helyett Csókolna nevet használt, 2 Nemcsény helyett Nemesin melletti hutáról írt, míg Nagyvisnyó helyett a Borsod megyei Csernely települést említette.

1

" Ez nyilvánvaló tévedés, hiszen Csernelyben soha nem volt üvegkészítő műhely. Értelmezni csak akkor lehet, ha Nagyvisnyóra vonatkoztatjuk, amelynek volt a határában huta, s ugyanakkor filiája Csernelynek. A visnyói üveghutára 1792-től van a legkorábbi utalás.

14 Korabinsky „ Hutta "-ként említett egy olyan nógrádi üveggyártó telepet, amely a losonci járásban volt,

15 egy másikat Sáros megyében, amelyik a makovicai uradalomhoz tartozott. Nem elképzelhetetlen, hogy esetleg ez az utalás a Rákóczi család híres zborói üveghutájára vonatkoztatható. Sárosban Korabinsky feljegyzett egy másik üveghutát is: „Das andere Oeweg-Hutta eine Glashütte, welche auf Borschud eines A munka során felhasználtam a legfontosabb üvegipari munkák közül: BUNTA M.-KATONA L, 1983.; CSEREY Z., 1994. 71-76.; CSIFFÁRY G., 1995. 128-145.; ÉRI I., 1966. 143176.; FUTÓ M, 1944.; GOMBOCZ E., 1945.; HAHNENKAMP H., 1986. 111-113.; HODGYAI M., 1994. 115-122.; KŐVÁRY L., 1842.; KŐVÁRY L., 1847.; LEHOCZKY T., 1881. I—III. kötet; LÉHMANN A., 1971. a. 59-61.; LÉHMANN A, 1971. b. 109-139.; MOLNÁR L., 1981. 77-92.; MOLNÁR L., 1983. 209-225.; PRICKLER, H., 1973. 185192.; PROKOPP Gy., 1974. 212-219.; SÁGHELYI L., 1938.; SZVIRCSEK F., 1982. 47106.; SZVIRCSEK F., 1983. 213-228.; SZVIRCSEK F., 1989. 159-174.; TAKÁCS B., 1966.; TAKÁCS B., 1970.; TAKÁTS S., 1899. 242-243.; TAKÁTS S., 1900. 478-479.; TAKÁTS S., 1907. 630-647.; TELKES S., 1895.; VERES L., 1978.; VERES L., 1979. 4349.; VERES L., 1989.; VERES L., 1991.; VERES L„ 1994. 39-43. szerzők könyveit és tanulmányait. 10 VERES L., 1991.46. 11 A lexikonban 3 jelzést használt az üvegcsűrök feltüntetésekor: 32 esetben mézesbödön jelét használta, 5 esetben a párizsi kapocsra emlékeztető jelzést, és 2 ízben mindenféle jel nélkül közölt hutaleírást. 12 KORABINSKY J. M., 1786. 82. ,3 KORABINSKY J. M., 1786. 95. 14 CSIFFÁRY G, 1994. 36. 15 KORABINSKY J. M., 1786. 246. 117