Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger lakosainak határhasználata 1687-től a XVIII. század végéig • 75

gezték. A szabadban állították fel a szüretelő edényeket és ide hordták össze a szedők a feldolgozásra leszedett szőlőt. A szedés a szüret fizikailag legkönnyebb munkaja volt, ezért lányok, asszonyok, serdülő gyermekek, sőt öregek is végezhették. A leszedett szőlőt a férfiak puttonyban a kádakhoz hordták. Ezek a munkák zömmel októberben, annak is a második felében zajlottak. Ezt követte a szőlő taposása vagy préselése (sutúlásá). A szüretelési munkák befejezése után, október végén november elején a fedés következett. Ez a szőlőtőkék földdel való betakarását jelenti. A fedésnek kettős célja volt. Az egyik, a szőlőtőkéknek a hideg elleni védelme, a másik a földek forgatása. A fedést néha földelés is követte. A fedéssel egyidőben a gazdák többnyire kiszedték a földből a szőlőkarókat. Erre azért volt szükség, mert csapadékos tél esetén ezek földben lévő része könnyen elrohadhatott. Az is gyakran előfordult, hogy ellopták a karókat. * * * A határhasználat elemzési tárgykörébe tartozik a szántó-, kert-, erdőgazdálkodás és az állattenyésztés is, a rét- és legelőgazdasággal együtt. Az Archívum 5. számában „Eger város állatösszeírásai (1695-1850)" címmel közöltem egy tanulmányt

1 , de egyéb tekintetben a határhasználat többi problémájának feldolgozása a jövő feladata. NEMES LAJOS 107 108 VINCZEI., 1960.9. NEMES L., 1975.40-50. 110