Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5
püléseket, a főforgalmi utak (korabeli elnevezéssel: via magnó) mentén katonai jellegű útbiztosítás volt. Az útbiztosítással kapcsolatos telepítések a magyar államszervezéssel együtt történhettek. Létezhetett valamilyen szabály, mely 7-8 km-nél nagyobb távolságban nem hagyta lakatlan területeken vezetni az utakat. 15 A hazai kereskedelem biztonságát a várszervezet és a várjobbágyság, mint fegyveres rendfenntartó biztosította. 16 A középkori utak nyomvonala Magyarország egyes régióiban (Dunántúl, Erdély) is az ősi római utak nyomvonalát követte. Útvonal találkozások a hegyek lábánál, a hágóknál és a folyami átkelőhelyeknél alakultak ki. 17 Ezekre a kulcsfontosságú pontokra speciális katonai népcsoportokat (kabarok, székelyek, besenyők) vagy sajátos gazdasági funkcióra rendelt népelemeket (pl. a kálizok a pesti révnél) telepítettek. Volt példa más típusú központi fejlesztésre is, pl. Kálmán építtette a „magna via Colomani regis"-t, melyet a XIII. században is használtak. 18 A via regia-k az uralkodók és udvartartásuk használta útvonalak is lehettek. Ezek több esetben, ill. szakaszaikban azonosak lehettek a főforgalmi utakkal. Fejedelmeink és királyaink hírnökök és futárok útján hirdették ki akaratukat. Az írásbeliség terjedésével a XII. századtól a főurak és a városok is fenntartottak levélvivő szolgálatot. 19 Magyarországon a püspöki székhelyek és az ispáni várak voltak a városfejlődés csírái. 20 A XII. században európai mértékű város csak kettő volt Magyarországon, Esztergom és Fehérvár (mindkettő királyi székhely). Ugyanekkor több korábbi ispáni vár jelentőségét vesztette, mert az átszerveződő árucsere új helyi központokat alakított ki 21 (például Bihar helyett Várad), amely az úthálózat módosulásait eredményezte. A kialakuló új központok nem nyugat-európai típusú városok voltak, ottani értelemben vett belső önkormányzattal nem rendelkeztek, topográfiai szerkezetük is eltérő, ún. nomád keleti jellegű volt. Ezektől viszont már a korai időszakban is különböztek azok, a tatárjárás után már fallal körülvett városok, amelyek királyi, királynéi, hercegi és püspöki székvárosokként keletkeztek, pl. Győr, Veszprém, Pécs, Eger. A javak cseréje vásárokon folyt. A korai vásárhelyeket a király jelölte ki, leginkább fontos útvonalak találkozásánál, a gyakorlatban ispáni várak tövében. 22 A XIII. század első felében az ország kereskedelmi hálózatának három kulcspontja alakult ki: Fehérvár, Esztergom, Zágráb. A „nagy utak" észak és nyugat felé sugarasan két centrumból, Esztergomból és Fehérvárról ágaztak ki, kelet felé pedig a 15 SZABÓ J. Gy., 1974. 47. A fejedelmi, majd királyi futárszolgálat biztosításához volt erre szükség. Analóg példák találhatók erre a pusztai népeknél, például a mongol birodalomban a XIII. században. Itt 25 mérföldenként postai állomásokat tartottak fenn, ezek között 3 mérföldenként majorságok voltak a futárszolgálati készenlét miatt. Marco Polo írt Kína kitűnő útjairól, amely akkor a mongol kán fennhatósága alatt állt (1271). - SZABÓ J. Gy., 1974. 47. Ebben az időben kitűnő útjaik és hírszolgálatuk volt a mayáknak és az aztékoknak. - Magyar Néprajzi Lexikon. 5. 426. 16 GYÖRFFY Gy., 1963. 333. 17 KOVÁCS B., 1973. 9. 18 KÁLMÁN I., 1988. 9. ** Révai Nagy Lexikona 16. 626. 20 MAKKAIL., 1963. 12. 21 SZŰCS J., 1993. 50-51. 22 MAKKAIL., 1963. 16. 7
