Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5

püléseket, a főforgalmi utak (korabeli elnevezéssel: via magnó) mentén katonai jel­legű útbiztosítás volt. Az útbiztosítással kapcsolatos telepítések a magyar államszer­vezéssel együtt történhettek. Létezhetett valamilyen szabály, mely 7-8 km-nél na­gyobb távolságban nem hagyta lakatlan területeken vezetni az utakat. 15 A hazai ke­reskedelem biztonságát a várszervezet és a várjobbágyság, mint fegyveres rendfenn­tartó biztosította. 16 A középkori utak nyomvonala Magyarország egyes régióiban (Dunántúl, Erdély) is az ősi római utak nyomvonalát követte. Útvonal találkozások a hegyek lábánál, a hágóknál és a folyami átkelőhelyeknél alakultak ki. 17 Ezekre a kulcsfontosságú pontokra speciális katonai népcsoportokat (kabarok, székelyek, be­senyők) vagy sajátos gazdasági funkcióra rendelt népelemeket (pl. a kálizok a pesti révnél) telepítettek. Volt példa más típusú központi fejlesztésre is, pl. Kálmán épít­tette a „magna via Colomani regis"-t, melyet a XIII. században is használtak. 18 A via regia-k az uralkodók és udvartartásuk használta útvonalak is lehettek. Ezek több esetben, ill. szakaszaikban azonosak lehettek a főforgalmi utakkal. Fejedelmeink és királyaink hírnökök és futárok útján hirdették ki akaratukat. Az írásbeliség terjedésé­vel a XII. századtól a főurak és a városok is fenntartottak levélvivő szolgálatot. 19 Magyarországon a püspöki székhelyek és az ispáni várak voltak a városfejlődés csírái. 20 A XII. században európai mértékű város csak kettő volt Magyarországon, Esztergom és Fehérvár (mindkettő királyi székhely). Ugyanekkor több korábbi ispá­ni vár jelentőségét vesztette, mert az átszerveződő árucsere új helyi központokat ala­kított ki 21 (például Bihar helyett Várad), amely az úthálózat módosulásait eredmé­nyezte. A kialakuló új központok nem nyugat-európai típusú városok voltak, ottani értelemben vett belső önkormányzattal nem rendelkeztek, topográfiai szerkezetük is eltérő, ún. nomád keleti jellegű volt. Ezektől viszont már a korai időszakban is kü­lönböztek azok, a tatárjárás után már fallal körülvett városok, amelyek királyi, királynéi, hercegi és püspöki székvárosokként keletkeztek, pl. Győr, Veszprém, Pécs, Eger. A javak cseréje vásárokon folyt. A korai vásárhelyeket a király jelölte ki, leginkább fontos útvonalak találkozásánál, a gyakorlatban ispáni várak tövében. 22 A XIII. század első felében az ország kereskedelmi hálózatának három kulcs­pontja alakult ki: Fehérvár, Esztergom, Zágráb. A „nagy utak" észak és nyugat felé sugarasan két centrumból, Esztergomból és Fehérvárról ágaztak ki, kelet felé pedig a 15 SZABÓ J. Gy., 1974. 47. A fejedelmi, majd királyi futárszolgálat biztosításához volt erre szükség. Analóg példák találhatók erre a pusztai népeknél, például a mongol birodalomban a XIII. században. Itt 25 mérföldenként postai állomásokat tartottak fenn, ezek között 3 mérföl­denként majorságok voltak a futárszolgálati készenlét miatt. Marco Polo írt Kína kitűnő útjairól, amely akkor a mongol kán fennhatósága alatt állt (1271). - SZABÓ J. Gy., 1974. 47. Ebben az időben kitűnő útjaik és hírszolgálatuk volt a mayáknak és az aztékoknak. - Magyar Néprajzi Lexikon. 5. 426. 16 GYÖRFFY Gy., 1963. 333. 17 KOVÁCS B., 1973. 9. 18 KÁLMÁN I., 1988. 9. ** Révai Nagy Lexikona 16. 626. 20 MAKKAIL., 1963. 12. 21 SZŰCS J., 1993. 50-51. 22 MAKKAIL., 1963. 16. 7

Next

/
Thumbnails
Contents