Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely: Adatok a Bükk hegység üveghutáinak történetéhez (XVIII-XIX. század) • 31

vei mindannyian római katolikus vallásúak, és 3 személy kivételével kizárólag szláv nyelven beszélnek. "

53 A XIX. század második felében 1854-ben,

54 illetve 1877-ben

55 megjelent országleírásokban már tévesen írtak a Visnyón ez időben működő hutáról. A visnyói üveghuták létezése mintegy két emberöltönyi időre tehető. E huták közkedvelt termékei (lopók, butellák, kancsók) közhasználati üveggyártásra utalnak, s e termékek piacát a Dédes és Sajószentpéter környéki bortermelő vidékek jelentették.

56 A Sövénykút vagy Hármaskút a Bükk legmagasabban fekvő állandó vizű forrása közelében az 1930-as években is láthatók voltak az egykori Máriássy-féle üveghuta romjai.

57 A hutaromok környékéről készült rajzot az 1. sz. képmellékletben adjuk közre.

58 Szilvásvárad A szilvásváradi üveghuta létezését a földrajzi nevekkel, a terület történetével és gazdaságával foglalkozó irodalom soha nem vonta kétségbe, annak ellenére, hogy működésére vonatkozó történeti adatot még nem közöltek.

59 A Bükk hegység XVIII-XIX. században létező üveghutáinak a sorában is hiába keressük.

60 A szilvásváradi üveghuták a földrajzi nevek tanúsága szerint az ún. Tótfalusivölgyben és a fennsíkon lévő Huta-réten működtek a XVIII-XIX. században, amelyekben szlovák üvegmunkások dolgoztak, s innen ered a Tótfalusi-völgy elnevezése is. 53 MEGAY Géza feljegyzései. HOM. HA. 69. 5. 79. 54 RAFFELSPERGER F., 1854. 6. 733. 55 BALLAGI K.-KIRÁLY P., 1877. 93. 56 VERES L., 1991.61. 57 ERDEY Gy.-HUBAY J.-VIGYÁZÓ I, 1932. 212. 58 E rajz megjelent: ERDEY Gy.-HUBAY J.-VIGYÁZÓ J., 1932. 121. 59 A szilvási üveghuta létét tényként fogadja el írásában Kovács Jenő. - KOVÁCS J., 1974. 54-55. - Kutatásai alapján rekonstruálta az üveghutát, amely ma a Szilvásváradi Erdei Múzeumban megtekinthető. A Szilvásváradi Erdei Múzeum kiállításán látható rekonstruált huta építményével kapcsolatban el kell mondanunk a következőket. Ha összevetjük a pásztói (XIII. század), illetve a mátraszentimrei (XVIII. század) üvegcsűrökkel a szilvásváradi rekonstruált épületet, szembetűnő különbségre bukkanunk. A párádi üveggyár szakvéleménye alapján készült hutarekonstrukció során a 3 kemencét nem csupán egy sorba helyezték el, hanem egybeépítették. Mint rekonstrukció kétségtelenül szemléletes, ugyanakkor megtévesztő. A pásztói, mátraszentimrei, de a diósjenői, vagy a vétyemi hutaásatások is igazolták, hogy az üvegcsűrökben elhelyezett 3 kemence egy egyehlőszárú háromszög sarokpontjaira épültek. Sorrendben balról jobbra haladva egymást követik az előmelegítő-, az olvasztó- és a hűtőkemencék. Ez a régészetileg dokumentált kemenceelhelyezés nem véletlenszerű. Egyrészt minden kemence külön fűtőrendszerrel (levegőcsatorna, illetve kémény) készült, másrészt azoknál a feltárt kemencéknél kitűnik: az üvegkészítő középen állva az olvasztandó anyagot, valamint a megolvadt üveg anyagát kis- vagy félfordulatokkal tudta az egyik kemencéből a másikba rakni. 60 VERES L., 1978. 1-67. 39