Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - Csiffáry Gergely-Szecskó Károly: Soós Imre munkássága • 225
Soós Imre munkássága A ma élő levéltáros társadalom legidősebb nemzedékét képviseli dr. Soós Imre, a Heves Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója és érseki főlevéltáros. Tiszteletünk és megbecsülésünk jeleként, követendő példaként és a szakmai hitelesség mércéjeként szánva kívánjuk közreadni történészi és levéltárosi munkásságát reprezentáló gazdag bibliográfiáját. A több mint félévszázad alatt elkészült publikációi, kéziratai az alábbi témaköröket ölelik fel: Sopron, Heves és Külső-Szolnok megyére vonatkozó helytörténeti tanulmányok, monográfiák, bányászat- és kohászattörténeti, művészettörténeti, egyháztörténeti, orvostörténeti, levéltár- és hivataltörténeti, valamint ismeretterjesztő dolgozatok és cikkek. A Heves Megyei Levéltár 1971-ig begyűjtött anyagát, valamint az Egri Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményét néhány segéderővel mintaszerűen rendezte, jegyzékelte. Az Érseki Levéltár anyagáról készített repertóriuma a maga nemében a legjobb az országban. Soós Imre szakirodalmi tevékenységének nóvumai közül csak néhányat van lehetőségünk kiemelni. Első ízben vizsgálta a hazai történetírásban a XVIII-XIX. századi irtásföldek kialakulását s szerepét a nagybirtokok szántóföld-állományának létrejöttében. Az 1950-es évek közepétől rendkívül aprólékos munkával tárta fel az 1970-es években megjelent háromkötetes megyei műemléki topográfia levéltári anyagát. E kutatási eredményeit publikálva ő tette országosan ismertté Fazola Henrik és Lénárd munkásságát. Műemléki kutatásai során hitelt érdemlően igazolta, hogy az egri líceum épületét nem Fellner Jakab, hanem Josef Ignaz Gerl tervezte. A líceumra vonatkozó kutatásai során bizonyította, hogy az egri egyetem XVIII. századi terve nem köthető csak gróf Eszterházy Károly püspök nevéhez, mivel az már elődjénél, gróf Barkóczy Ferencnél megjelent. Ugyanebben a munkálatban több mint 100 megyebeli helység történeti-művészettörténeti adatainak közkinccsé tételében is elévülhetetlenek Soós Imre érdemei. A „Heves megye községei 1867-ig" című könyve, s „Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése" című munkái alapkönyveknek számítanak. Eger vára 1552-es védelméről Szántó Imrével közösen készített munkája a második világháború után első volt e témában. Hasonló szakmai elismerés fogadta a Heves és Külső-Szolnok vármegyei jobbágyi földbirtoklásról és adózásról írott munkáit is; volt amelyik egyetemi kötelező olvasmány lett. 225