Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Újabb adalékok a II. világháború alatti nemzeti ellenállás történetéhez különös tekintettel Heves megyére (1939-1945) • 209

zeti ellenállási mozgalom hiteles, tárgyilagos és alapos megértésének érdekében, amely még várat magára. Közleményünkben egy eddig nem publikált, a Hadtörténelmi Levéltárban található dokumentumot adunk közre, amelyet Ádám Ish'án tartalékos hadnagy, budapesti lakos 1945 tavaszán készített és küldött el a Honvédelmi Minisztériumnak az ellenállási mozgalomban betöltött szerepéről. Ehhez csatlakozott Képes Géza (1909-1989) neves költő és műfordító „Melléklet a tarnaleleszi kirendeltség jelentéséhez. Altalános beszámoló a propaganda csoport működéséről" című feljegyzése, amely 1945. április 2-i dátummal keltezett.

2 Az itt olvasható kettős dokumentum számos új adattal gazdagítja eddigi ismereteinket a hazai, s annak részét képező megyei nemzeti ellenállási mozgalomról. Különösen értékesek a Képes Géza tevékenységére vonatkozó adatok, már személyére való tekintettel is, valamint azért is, mert ő életében erről alig beszélt. Képes Géza 1941-től Budapesten dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban polgári alkalmazottként, angol-francia-finn fordítóként.

3 Korábbi keletű antifasiszta beállítottsága vitte közel a Honvédelmi Minisztériumban az ellenállási mozgalomhoz. Az úgynevezett Attasé-csoportban Literáty Ervin alezredes volt parancsnoka, ő szervezte be az ellenállási mozgalomba.

4 Munkahelyén módja volt arra, hogy olyan kitöltetlen hivatalos okmányokat szerezzen, amelyekkel sok ember életét tudta megmenteni a ÍI. világháború viszontagságos éheiben. Többek között Füsi József

5 író és Szőnyi Zoltán köszönhetik neki megmenekülésüket. Képes Géza a Királyhágó utcai katonai kórházban dr. Aranyi Sándor (1907-1982) orvosszázadossal tartott rendszeres kapcsolatot. Aranyi letartóztatásának a napján, 1944. november 25-én is éppen a kórházba igyekezett. Amikor kilépett Pozsonyi úti lakásából, egy idegen személy lépett mellé, aki tájékoztatta az említett százados letartóztatásáról, majd eltűnt. Megmentője nevét később sem sikerült megtudnia.

6 CSIFFÁRY G. kandidátusi disszertációt készített: A magyarok részvétele és tevékenysége a szovjet antifasiszta iskolákon és hadifogolytáborokban (1941-1945) Eger, 1990. címmel, amely megjelenés előtt áll. - LAGZI István: Adatok az egri lengyel katonai tisztitábor történetéhez (1939-1945) címmel közleményt tett közzé az Egri Múzeum Évkönyvében 1977-ben (293-333.). Ugyanő Lengyelek és franciák Heves megyében 1939-1945. címmel önálló könyvet publikált, amely 1981-ben látott napvilágot, a Heves Megyei Levéltár kiadványaként a Tanulmányok Heves megye történetéből c. sorozat 5. köteteként. NÉMETI Gábor hatvani kutató az Egri Múzeum Évkönyvének XIII. kötetében, 1975-ben jelentette meg közleményét: Lengyel menekültek a II. világháború idején Hatvanban címmel (313- 330.). Ugyancsak ő készítette el A fasiszta népirtás zsidó áldozatai, akiket elhurcoltak és elpusztítottak (1942-1945) című kéziratot 1992-ben. Végül megemlítjük, hogy NAGY Józsefnek A szocializmus építése Heves megyében c, 1970-ben kiadott munkájának első fejezetében is érintette a nemzeti ellenállás megyei vonatkozásait. 2 Hadtörténelmi Levéltár. FIM. 1945. Eln. szü. 25. 957. sz. irat. 3 Vö. RÓNAI L.. 1983.36. 4 Uo. 36-37, 5 Füsi (Horváth) József író (Hajmáskér. 1909. április 2 - Budapest, 1960. augusztus 10.) életrajzára lásd: KENYERES Á., 1967. I. 553. 6 Uo. 210