Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Eva: Magyarország úthálózatának történeti áttekintése és Heves megye útviszonyai a XVIII. század végén • 5
Csörsz árka mellett jó, de sok helyen kikoptatott. Az utak talaja részben homokos, részben tapadós. 115 Poroszlóig az út kövér talaja miatt nehezen használható. 116 A megyén áthaladó, nemzetközi összeköttetést is biztosító országútra megközelítően merőlegesek a keresztező országutak, amelyek nagyrészt folyóvölgyekben haladnak. A Hatvantól északra Pásztó felé vezető országút a Zagyva völgyében fut. Ezt az I. katonai felvétel jól láthatóan „Gombás-puszta 111 vei Koromsáp"-\g országút jelzéssel, ettől északra pedig jól kivehetően a közönséges kocsiút jelzésével jelöli. 118 Az országleírás Gombos-pusztánál a Pásztóról jövő utat jó minőségű országútnak jellemzi, úgyszintén Apcnál az országutat jó állapotúnak találja. 119 Az út összeköttetést biztosít Fülek felé. A következő keresztirányú országút a postaországútra Párád irányából fut le. Az országleírás a hegyen át Gyöngyös felé vezető utat országútnak nevezi. 120 Az I. katonai felvétel ezt az utat csak Párádtól délre jelzi országútnak. 121 Jelen esetben az országleírás és a térkép azonos adatokat tartalmaz. Bizonytalan viszont az út továbbvezetése. Ez a hegyi út a többi úttal együtt köves, máshol puha és ragadós, ősszel és tavasszal majdnem használhatatlan. 122 Recsken, a faluban sok a mocsaras hely, az út nincs feltöltve, a szükséges hidak pedig hiányoznak, ezért járművel szinte nem lehet továbbjutni. Feltételezésünk szerint az országút Recsk után csatlakozik a Sirok felől jövő országúiba. A falun túl, Sirok felé az út általában szilárd és jó, a szükséges hidakkal is ellátott. 123 A Mátrából jövő országút Gyöngyöstől DK-re folytatódik, Nagy fügéd irányába. Azonban az út agyagos, a gázlók mélyek, s emiatt súlyos járművel nehezen járható. 124 Karácsond után keresztezi az országút a Hatvannál leágazó országutat, s így teremti meg az összeköttetést a két út között. Az út innen már közönséges kocsiútként folytatódik DK-i irányban. 125 Az országleírás is megerősíti azt a feltételezést, hogy az út nem országútként folytatódik tovább, mert csak a talaj agyagos voltáról 115 Uo.63. 116 Uo. 68. A XVIII. század első felében Poroszló volt a Hatvan-Árokszállás-Tarnabod-Átány felől érkező postaút végpontja. - SOÓS I., 1975. 415. - A poroszlói rév volt a XVIII. század végén a Felvidékről az Alföld és Erdély felé irányuló személy- és teherforgalom egyik fontos tiszai átkelőhelye, kirakodó- és elosztóhelye a máramarosi sónak és a Tokajról leúsztatott épületfának. 1793-ban állította fel a kincstár a poroszlói sóhivatalt, de lerakat a középkor óta volt itt. A királyi sóházakhoz vezető országutak összefoglalását lásd - HRENKO P- PAPPVÁRY Á., 1989. 125. - A Máramarosról érkező só a Tiszáról a hajózható Kis-Tiszán érkezett a közel fekvő sóraktárakba. - POZDER M., 1985. 19. 117 A térképen ez a név Gombás-puszta vagy Gombos-puszta formában egyaránt olvasható. 118 I. katonai felvétel. XVI. 18. szelvény. 119 Heves megye országleírása. 3. 120 Uo. 34. 121 I. katonai felvétel XVIII. 15-16. szelvény. 122 Heves megye országleírása 9. Talán ilyen esetben történik a téves kövesút-értelmezés, melyre utaltunk. 123 Heves megye országleírása 26. 12 «Uo.35. 125 I. katonai felvétel XVIII. 17. szelvény. 18
