Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Török Márta: A „Liber I." helye az Egri Érseki Gazdasági Levéltárban • 175

vei, az alapítástól kezdve. A kötetbe ezeket az igazoló iratokat másolták át tartalmilag kivonatolva. Az iratok elrendezése nem utal semmiféle konkrét rendező elvre. így a köztörténeti háttér ismeretében emelném ki a kötet három legfontosabb csomópontját, melyek a Liber I. vázát adják. a) A püspökség alapítása, birtokainak, határainak igazolása a régi privilégiumok és oklevelek kivonatainak segítségével. b) A káptalan és a püspökség között lezajlott birtok- és jogvitákat bemutató iratok, periratok, válaszlevelek. c) Eger szabad királyi városi rangjának hívei és a korábbi földesúri joghatóságot visszaállítani szándékozók összeütközéseit bemutató levelek, irományok, uralkodói reagálások. a) 1560-ban Verancsics Antal egri püspök I. Ferdinánd német-római császár és magyar királynak bemutatta azokat a korábbi iratokat, amelyek az egri püspökség alapításáról szólnak, rögzítve birtokainak határait. A Liber I. szerkesztői IV. Béla 1261-es oklevelét és annak V. István által kiadott másolatát tekintették kiindulópontnak, ahogy erre már korábban is felhívtam a figyelmet. Az 127l-es privilégium részletes ismertetése után, minthogy az 1261-es oklevél elpusztult, felsorolásszerűen hozzácsatolták az oklevélátírásokat, megerősítéseket, így igazolta a szerkesztő, hogy az egri püspökök közül a legtöbb gondot fordított arra, hogy törvényes írott anyaggal, és a korban aktuális határozatokkal védhesse meg az egyházmegye értékeit és érdekeit. b) A kötet szerves - mondhatni leválaszthatatlan - részei a püspökség és a káptalan közötti vitákat tárgyaló iratok. A püspök és a káptalan folyamatosan perben állt egymással Eger város falain belül a birtokolt házhelyekért, a falakon kívül pedig Álmagyar possessio birtoklásáért, a tizedjövedelmek minél nagyobb hányadáért. Minthogy maguk a lejegyzők sem látták át teljes mértékben az iratokban rögzített zavaros birtokvitákat, többször hivatkoznak a Liber Sancti Joannis, valamint a régi urbáriumok leírásaira, feljegyzéseire. Ezeket használta fel Fenesy György püspök 1696-ban a káptalannal való megegyezéséhez. c) Az alapító iratokhoz kapcsolhatók az Udvari Kamara és a püspökség levélváltásai is - különösen a szabad királyi városi rang és a földesúri joghatóság alternatívája ügyében. Ennek kapcsán hangsúlyt kapott a korai időkben birtokot és területet gyarapító főpásztorok tevékenysége. Különösképpen II. Márton és II. András püspökök ilyen irányú tevékenységét emelték ki. Ide kapcsolódnak a megyei közgyűlések, a nádorok és a káptalan feljegyzései is. 186