Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Török Márta: A „Liber I." helye az Egri Érseki Gazdasági Levéltárban • 175

Papír A Liber I. vizsgálata során kétféle vízjelre lettem figyelmes, amely azt igazolja, hogy a kötet készítője 2 különböző papírmalomból származó anyag felhasználásával dolgozott. Az első vízjel postakürtöt ábrázoló motívum Ez a papír feltehetőleg a Szepes vármegyei felsöruzsbachi (magyar nevén: Alsózúgó, szlovákul: Vysné Ruzbachy)

32 papírmalomból került ki, amely 1644 körül kezdte meg működését.

33 A XVII-XIX. században az akkori Heves megye területén nem létesültek papírmalmok. Ezért a szükséges papírt időről időre más-más helyről szerezték be. Az egri püspöki nyomda számára szükséges papírmennyiséget 1754-től 1787-ig a Pozsony megyei Pila-vöröskői papírmalomtól vásárolták. Az árut Pozsonytól Pestig a Dunán hajón, Pestről pedig a püspökség szekerein szállították Egerbe. 1787 után a közeli Borsod megyei Dédes község papírmalma lett az állandó szállító. 1814-1847 között az Egri Papnevelő Szeminárium bélapátfalvi papírmalmából is hoztak papírt, illetve kb. 17961842 után évekig a Keglevichek szilvásváradi papírmalma is ellátta nemcsak Egert, hanem Miskolcot, Debrecent és a felvidéki nyomdák egy részét.

34 A másik vízjel a vizsgálatok alapján Eperjes város címerének sematikus ábrázolása (lásd: 1. ábra). Az eperjesi papírmalom 1697 előtt már elkezdte működését, il>en módon a Liber-kötetekhez szükséges papírmennyiséget minden nehézség nélkül tudta az 1690-es évek legvégén, az 1700-as évek elején biztosítani. A kötet címlapjára egykor felragasztott, a későbbiekben leszakadt címke 3 betűt tartalmaz „LAU" (lásd: 2. ábra). Bogdán István és Csiffáry Gergely ipartörténeti kutatásai alapján két papírmalom jöhet szóba lehetséges gyártóként, ahol hasonló feliratú papírlapot állítottak elő. 1) A „LAU" felirat Lubló német nevének - Lublau - a vége lehet. Itt a papírmalom 1819 előtt kezdte meg a termelést, s tevékenységének virágkora 1828 és 1851 közé tehető. - A feltevés, hogy a címke papírja innen származik, akkor válik helytállóvá, ha a további kutatások során igazolható lesz, hogy csak kb. másfél évszázaddal később került fel a kötetre. 2) A másik feltevés szerint a „LAU" felirat az iglói papírmalomra utal, mely 1675 óta működött.

35 Összevetve a Liber XII. oldalaival, ahol a német Iglau felirat teljes bizonyossággal kiolvasható, azt tapasztaltam, hogy a szitanyomat megegyezik. Úgy vélem, hogy csak további alapos kutatás döntheti majd el, hogy a címke anyaga mikor és melyik papírmalomból került ki, s mikor került fel a kötet címlapjára. A két feltételezést egyelőre csupán abból a szempontból tekinthetjük helytállónak, hogy a két malom 1695 után kezdte meg a termelést, tehát a Liber I. készítésekor már feltehetőleg üzleti kapcsolatban állt az egri egyházmegyével.

36 A dilemma elbírálásához adalékul szolgálhat, hogy a gazdasági levéltár mai arculatának alapjait 32 KISS L., 1988.

1. 95-96., ül. KISS L., 1988. II. 432. 33 BOGDÁNI., 1963.75. 34 CSIFFÁRY G., 1993. 130.; 135-138.; 138-139. 35 BOGDÁNI., 1963. 180-181. 36 BOGDÁNI., 1963. 45., 180-181., 193. ' 184