Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Török Márta: A „Liber I." helye az Egri Érseki Gazdasági Levéltárban • 175

A „Liber I." helye az Egri Érseki Gazdasági Levéltárban Az egri püspökség, amely 1804 óta élvez érseki rangot, Telekesy István püspöksége alatt kezdte kialakítani a gazdasági levéltár egyik legfontosabb irategyüttesét, a „Zi6n"'-sorozatot. Telekesy és utódai kitartó gyűjtőmunkával felkutatták a püspökség jogbiztosító és gazdaságirányítási vonatkozású okleveleit, iratait, illetőleg azok másolatait. Ezek összerendezése és beköttetése nyomán született meg a gyűjtemény. Az évtizedek során folyamatosan gyarapodó, ma 287 levéltári raktári egységet kitevő, könyv alakban lévő sorozat a magyar könyv szó latin fordításának, a liber-nok többes számú alakja nyomán a „Libri" elnevezést nyerte el az utókortól. Az egri egyházmegye - később: főegyházmegye - déli területe a XVI. század közepére, maga Eger 1596-ban áldozatául esett a törökök terjeszkedésének. A helyzetet súlyosbította, hogy a káptalan 1698-ban arra kényszerült, hogy először Kassára, majd Jászóra, 1649-ben ismét Kassára költözzön.

1 Eger város csak 1687-ben szabadult a török alól. Néhány év múlva Fenesy György püspök utódának, Telekesynek a szorgalmazására került vissza a káptalan ismételten a városba. Telekesy püspök éppen e körülmények, illetve a birtoklási és jövedelemszerzési jogok biztosítása miatt tartotta lényegesnek azon iratok összegyűjtését, amelyek eredményeképpen létrejött az okmánykönyv sorozat törzsanyaga. Az oklevélmásolatokat, urbáriumokat stb. az ő kezdeményezésére kötötték be könyvalakba. Egyes korai kötetek tartalmazzák a főpásztor kézírását is. A meglévő köteteket Soós Imre ny. főlevéltárnok két csoportra osztotta fizikai állapotuk alapján. Az elsőbe sorolta az eredetiben bekötött iratok gyűjteményét, a másodikba a kötetekbe belemásolt iratok gyűjteményét. Soós Imre egyidejűleg volt a Heves Megyei Levéltár (1950-től 1968-ig: Egri Állami Levéltár) igazgatója és az Egri Érsekség és Főkáptalan Levéltárának vezetője, így az ő érdeme elsősorban, hogy a főegyházmegyei archívumnak a második világháború után közvetlen jogigazdasági érdeket már nem képviselő gyűjteményei örökletét formájában a megyei (állami) levéltárba kerültek.

2 így ma a Heves Megyei Levéltárban 163 „könyvet" 1 SOÓS L, 1957. 3. 2 SOÓS I., 1955. 94-95. - Lásd még az Archívum e számában Soós Imre munkásságának rövid ismertetését. 175