Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Ocsai Mihály: Az 1925-ös egri földrengés hatása Ostoros községben • 163

Magyarország területe az eurázsiai lemezen a Kárpát-medencében található, ahol a földkéreg szerkezete három egymásra épülő nagy szerkezeti egységre különül el. Az első közülük a földtörténeti újkor előtti nagy szerkezeti egységek csoportja, melyek az alpi kéregmozgások következtében kerültek a mai helyükre, és különböző összetevőkből álló lemeztöredékek találhatók bennük. A második csoport a miocén hegységképző erők hatására keletkezett, a harmadik pedig a felsőmiocén-pliocénpleisztocén süllyedés eredménye.

5 A földrengés hatásainak mérése és az Ostoros községi megfigyelések Az 1925. január 31-én bekövetkezett földrengést a legerősebben lerombolt epicentrális terület

6 egyik pontjáról, Eger városáról egri földrengésnek nevezték el. A földrengés az Északi-középhegység vidékéről ismert valamennyi eddigi földrengés közül a legnagyobb erősségű és kiterjedésű volt. 1763. június 8-án jól érzékelhető földrengés volt Pásztó város területén.

7 1835-ben Kál területén mozgott a föld. A plébániai iratok tanúsága szerint a káli templom egész tetőzete és a szentély boltíve részben a régiség miatt, részben a földrengés következtében közeli beszakadással fenyegetett.

8 1840-ben Mezőszemere templomát rongálta meg súlyosan egy újabb földrengés.

9 Kisebb rengések a múlt század végén is voltak a térségben. Erősebb rengés volt 1903. június 26-án, mely a Forel-Mercalli-féle 12 fokozatú skála szerint 8-as erősségű volt, és ennek hatására kémények dőltek le, falak repedeztek meg, a földfelszín hullámzott, valamint erős föld alatti morajlást észleltek (lásd: 1. ábra).

10 1916. január 19~én 10 óra 40 perckor Egerben 4-es erősségi fokú rengést észleltek a Forel-Mercalli-féle skála szerint. A földmozgás 2-3 gyors egymás utáni lökésből állott. Ezzel egyidőben morajlást hallottak, de arról a vélemények eltértek. Egyesek szerint a morajlás alulról jött, mások véleménye szerint DK-ÉNY-i irányból hangzott.

11 A földrengés hipocentrumának - azaz a földrengés azon földfelszín alatti pontjának, ahonnan a rengéshullámok kiindulnak - mélységi meghatározásával közelebb kerülünk a földrengés okának és erősségének meghatározásához. Az egyenlő erősséggel megrázott területeket összekötő vonalat izoszeizmikus vonalnak nevezzük. Az izoszeizmikus vonalból történő mélység-meghatározás egyik legpontosabb módszerét Kövesligethy Radó professzor dolgozta ki. Módszerében a földrengés erősségét az emberekre, állatokra, épületekre, talajokra gyakorolt hatásából állapítja meg. Egy ilyen becslésen alapuló skálát szerkesztett a svájci Forel, me5 FÜLÖPI, 1989. 147. 6 Epicentrális területnek nevezzük azt a területet, ahol a földrengéshullámok az epicentrumból, a rengéshullámok földfelszíni központjából kiindulva egyenlő erősséggel rázzák meg a föld felszínét. 7 VASSJ., 1939. 21. 8 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1972. II. 320. 9 DERCSÉNYI D.-VOIT P., 1978. III. 423. 10 SCHRÉTERZ., 1925. 1. 11 HOFFMANNE., 1917. 51. 164