Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 13. (Eger, 1994)

TANULMÁNYOK - Kelemen Éva: Eger nevezetes egyházi műemléképületeit alkotó és díszítő kőzetek földtani kapcsolatai • 117

márvány" néven él a köztudatban, a XIX. században több helyen fejtették. Süttőn kilenc kőfejtő volt, a századfordulón hét működőt jelöltek.

53 Forrásmészkő (Mónosbél) A község határában, a mai Hármas-forrás közelében feltörő források hatalmas forrásmészkő összletet hoztak létre. A Bükk területén „darázskő "-nek is nevezik ezt a kőzetet, mivel likacsos szerkezete a darázsfészekre hasonlít. 1794-ben már üzemelt a községtől délkeletre, kb. 1,5 kilométerre levő bánya. Anyaga jól fűrészelhető és csiszolható. 1953-ban még működött, s a szikes területek meszezéssel történő talajjavítási igényeit elégítette ki.

54 Jelenleg nem folyik kitermelése. Forrásmészkő (Eger) A város keleti (Tetemvár, Vár) található forrásvízi mészkőösszlet a középsőpleisztocén második felében és az utolsó interglaciális (riss-würm) idején rakódott le. A forrásműködés a pleisztocén végén megszűnt, mivel az ó-holocénben az Egerpatak völgye erőteljesen tovább mélyült, ezáltal a karszthidrodinamikai viszonyok is megváltoztak. A belvárosi triász és eocén mészkőből álló sasbérc a felszínhez közel került, s a források működése a jelenkorban is folytatódott. A felfakadó 26-31 °Cos, karsztos hévforrások kalciumhidrokarbonátban gazdagabbak voltak, mint a jelenleg működő források.

55 A mészkőösszlet kifejlődése nem egységes. Gyakoriak benne a növényi szárlenyomatok, néhol levéllenyomatok. Helyenként sávozott, rétegzett, részben kristályosodott szövetű a sárga, barnásszürke „darázskő". Több helyen (pincefeltárásokban) feltűnő, borsóköves, fürtös felületű, ilyen helyen tömött anyagú. Elterjedése alapján két önálló területegységre oszlik, melyeket a mai Vécsey utca mentén kialakult mély völgy választ el egymástól. - A tetemvári egység mészkőösszlete mintegy 300 m hosszú és 10-15 m magasságú, részben természetes partfal. - A városi egység az előzőnél kisebb kiterjedésű. A vár merész kiugrási formáját, a jelentős méretű völgy leszűkülést az itt megjelenő forrásmészkőtömeg okozza. Az összlet 5-10 m vastagságú, de a nyugati területen eléri a 12-15 métert is.

56 Az egész kőzettömeg kiterjedése alapján több forrásfeltörési centrumot kell feltételezni. A mészkövet lerakó források az egykori Eger-patak völgyében kezdték meg működésüket. Ezt bizonyítja, hogy a mészkőrétegek nagyrészt a teraszlerakódásokra települtek. A mészkő képződése tavi, mocsári típussal indult, majd az Eger-patak bevágódásával lejtői típusban folytatódott. Erre utal a rétegzettség, a pados kifejlődés, valamint a finom szemű iszapos, mésziszapos üledék közbetelepülése is.

57 A Várdomb darázskőbányászata a középkorig nyúlik vissza. Már az egri vár kazamatáinak a falazata is ebből a kőzetből készült. A XVIII. században Eszterházy 53 HÁLA J., 1987. 86. • 54 CSIFFÁRYG., 1993. 55. 55 KLEBB., 1980. 116. 56 Uo. 1Í3. 57 Uo. 114. 131