Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44

216. Rákóczi Zsigmond a Szepesi Kamarához 1592. febr. 15. Munkács (OL E-252. 3188. (191-194); régi jelzet. "Meghemlékezhetyk Orlay uram az Egri waltozaskor való uegzesre: Serfeozo wst arra zaz forint, ottan haycha azt reaya KL, az felit az en adós lewelem megh kwldeottem kez pinzul." 217. Szederkényi, 1890. 276. 218. Szabói Gy., 1981.32. 219. Szabó J. Gy., 1981. 29. 220. Iványi, Oklevelek Nr.128. - Détshy-Kozák, 1972. 151. A domus nemcsak önálló épületet, hanem épületrészt, sőt olykor szobát jelent a leltárakban. 221. Pl. 1587. aug. 23-án és 1588. március 25-én is még Bódy Egerből a Szepesi Kamarához ír leveleket (OL E-252. 3182. 202. és 459.; régi jelzet) 222. 1579. szept. 4. Kassa. A Szepesi Kamara jelentése (OL E-244. 1463. (404); régi jelzet). - Soós, 1972. 20. 223. Déthsy-Kozák, 1960. 35. és Détfisy-Kozák, 1972. 130.: Mindkét szerző a két tanulmányban Ungnád második kapitányságának hibás kezdő dátumával (1581) dolgozott, ezért keltezték 1581. évre, illetve 1580. év körülire az Ungnád-szárny megépítését. 224. Nagyobb kőépület becsértékére vonatkozólag közel azonos időszakból példa: 1577-ben Körmöcbányán egy újonnan épült püspöki kúria költségeire Zeleméry László 378 Ft-ot kért (Kapossy-Bánrévi, 1956. Nr. 431.) - Ami a serfőző házakat illeti, még a várakban is sokfele építőanyagból készültek: Bazinvárában fából, az ccsedi várban paticsból, viszont Sárosban a városban is kőből (Takáts, 1915. 408., 411., 421.) 225. Makkai, 1954.10-11. - Trócsányi, 1979.57-110. 226. Szabó J.Gy., 1977.129. 227. Prépostvári Bálint a Szepesi Kamarához 1581. július 2-án, Csenger. OL E-252. 3187. (500-504); régi jelzet. "...Serfoezni walo arpatis most kel wenny..." - 1591. nov. 1. Eger. OL E-252. 3187. (638-641); régi jelzet. "Az serfoezeshezis semmi arpam ninczen, aztis most vehetnok megh oezobban"... 228. Sugár, 1975.5-39. - Sugár, 1977. 5-48. 229. A probléma eléggé összetett. Általában ott nem kedvező a komló termesztése, ahol az éghajlat (a fekvés) és a talaj a borszőlőnek megfelelő: Simon -Mándy, 1967. 59. - Viszont történeti tény, hogy Dél-Németországban a komlót kivágott szőlők helyére telepítették. IRODALOM Andrásfalvy Bertalan: A vörösbor Magyarországon. ( = Néprajzi Értesítő 39.) Bp. 1957. Bakos József-Fekete Péter. Eger és Felnémet földrajzi nevei I-II. Eger, 1972-1973. Balassa Iván: Adatok a székely népi italok ismeretéhez. ( = Ethnographia 55.) Bp. 1944. Balló István: Régi paraszt házi orvosságok jegyzéke 2. ( = Ethnographia 11.) Bp. 1900. Balogh Jolán: Varadinum. Várad vára. I-II. Művészettörténeti Füzetek 13. Bp. 1982. Bauer, Hans: Reise in die Karolingerzeit. Lcipzig, 1974. Bclényesy Márta: Szőlő- és gyümölcstermesztésünk a XIV. században. ( = Ethnographia 37.) Bp. 1955. Benkő Lóránd-Kiss Lajos-Papp László: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-II. Bp. 1967. 1970. Bertsch, Kari und Franz: Gcschichte unserer Kulturplanzcn. Stuttgart, 1949. Bevilaqua-Borsody Béla: A magyar serfőzés története I. Bp. 1931. 82