Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Németh Gábor: Heves és Külső-Szolnok vármegyék limitációja 1660-ból • 87

JEGYZETEK 1. Heves Megyei Levéltár, Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlési iratai, IV-l/b/2. Fülek, 1660. február 17.1660:2. A limitáció szövege kiadva: Szederkényi, III. 406-411. és Dezséri Bachó, 217-220. A kiadás azonban sem szó szerinti közlésnek, sem teljesnek nem tekinthető, számtalan téves és pontatlan olvasatot tartalmaz, (pl. Szederkényi, III. 407.: sík ujjú mente síp ujjú helyett, csimvaja Csimmazin helyett, 409.: tányér talapú zabolát ír tányér talpú kengyelvas, fejes váci zabolát fejérvári zabola helyett stb.) A fenti hibák és további szövegromlás található az idézett művek alapján dolgozó, újabb tanulmányban: Lénán, 278-280. Az 1660-as Iimitációra lásd még: Szakály, 1984.166-167. A fentiek feltétlenül indokolttá tették a forrás korszerű és teljes közlését. 2. Magyar Törvénytár, III. 1625:40. te, Magyar Törvénytár, 1.1659:71. te. A iimitációkra és a vármegyék árszabásokban gyakorolt szerepére: Szádeczky, I. 140-150.; Balogh, 69-73. - A magyarországi limitációk kiadott és levéltári forrásai: A magyarországi árszabások... i. m.; Árszabások a B-A-Z megyei... i. m. stb. 3. A Külső-Szolnok számára készült limitáció más kéz írása, mai levéltári lapszámozása nem felel meg a helyes sorrendnek. A forrás közlésénél természetesen az eredeti rendet rekonstruáltuk. Azonban még így is hiányzik a kovácsok árszabásának első része. 4. Heves megye gazdasági jellegére, a szántóművelés, állattenyésztés és a szőlőművelés arányára: N. Kiss, passim; Szakály, 1984.153-156. 5. A bőrárak és az állattenyésztés közötti összefüggésre analógiaként említhető, hogy 1672-ben, tehát jó 10 évvel a Heves és Külső-Szolnok megyei limitáció kelte után Nagykőrösön az öreg báránybőr 9 dénárba került. Tehát kb. 20 dénárral volt olcsóbb, mint az északabbra fekvő megyében. Vö. Szilády-Szilágyi, I., 402. 6. Szederkényi, III. 347, 415. 7. Miskolci statútumok... i. m. 1 -2.; Szádeczky, 1.132.; A gyöngyösi református egyház bőr- és marhakereskedelmére: Németh, (megjelenés alatt); Pl. Gyöngyös, Református egyház levéltára, 1687. július 19. XVIII. századi másolatban fennmaradt irat arról, hogy az eklézsia gondviselői a korábban Jászberényben, ekkor pedig Révkomáromban lakos Szabó Mihálynak és Györgynek az eklézsia mészárszékéről 555 db ökör és tchénbőrt adtak el. 8. Szederkényi, III. 355, 356 - 357. 9. Pl. Bars megyében 1674-ben és 1686-ban 8 kézműves mesterség {Jászai, 556-562.), Zemplén megyében 1625-ben 21, Abaújban, Zemplénben és a felvidéki megyékben 1626-ban 23, Abaújban és Zemplénben 1653-ban 23, Zemplénben 1655-ben 15, Borsodban 1672 és 1684-ben 10, illetve 11 mesterség árait szabályozták (Árszabások B-A-Z megyei i. m. 2-5.) Ezekben a megyékben azonban lényegesen sűrűbb volt a mezővárosi hálózat. 10. VÖ. Szakály, 1984.166. 11. A megyei adóosszeírások többnyire csak Gyöngyöst és Pásztót nevezik meg oppidumként. Az utóbbi azonban mind népességszámát, mind gazdasági fejlettségét tekintve jóval elmaradt Gyöngyös mögött. Pl. OL Filmtár, 1635.tekercs, 64. cím Heves és Külső-Szolnok vármegye dicajegyzéke, 1647. (itt Túr is oppidum). Vö. Szederkényi, III. 442-448. 12. Gyöngyös mezővárosi szintjére és XVI -XVII. századi társadalmára, valamint a mezővárosi armalisták szerepére: Szakály, 1984.147-172. és Németh, (megjelenés alatt). 13. Dezséri Bachó, 69,136,137, 221.; Lénárt, 257-273.; Molnár, 139 -140.; Szakály, 1984.160-166. 94