Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44
Pataki János Vidor. A vár. ( = Heves megye műemléki II. Szerk.: Voit Pál) Bp., 1972. Pataki János Vidor. Eger története. 1000-1526. (Uo.), 1972. Pelle Béláné: Heves megye földrajzi nevei I. Az egri járás. Bp. 1970. Rinke, Wilfried: Das Bier. Berlin - Hamburg, 1967. Ritoók János: Kettős tükör. A magyar-szász együttélés múltjából és a két világháború közötti irodalmi kapcsolatok történetéből. Bukarest, 1980. Simon Tibor-Mándy György: A komló (Humulus lupulus L.) Magyarország kultúrflórája VII. kötet 13. füzet (Kultúrfióra 27.) Bp. 1967. Soóslmre: Eger története II. 1527-1596. (Heves megye műemlékei II. Szerk.: Voit Pál) Bp. 1972. Sugár István: Eger városfalainak és kapuinak története. (=Az Egri Múzeum Évkönyve VI.) Eger, 1969. Sugár István: Adatok az egri vörös bor történetéhez. ( = Az Egri Múzeum Évkönyve XIV.) Eger, 1976. Sugár István: Az egri vár 1594/95. évi számadása. (=ARCHÍVUM - A Heves Megyei Levéltár Közleményei, 5-6.) Eger, 1975., 1977. Szabó István: A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. (Agrártörténeti tanulmányok 2.) Bp. 1975. Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez. A családi keretek és hagyományokkialakulása a XIII-XV. században. (=Az Egri Múzeum Évkönyve X.) Eger, 1973. Szabó János Győző: Az egyház és a reformáció Egerben (1553-1595.). (=Az Egri Múzeum Évkönyve XV.) Eger, 1977. Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei. (=ARCHÍVUM - A Heves Megyei Levéltár Közleményei 10.) Eger, 1981. Szabó János Győző: Gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból. (=Az Egri Múzeum Évkönyve XIX.) Eger, 1983. Szabó János Győző: A végvári szervezet Eger tükrében. ( = Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században.) Studia Agriensia 3. Eger, 1983. Szabó Károly: Székely okievéltár I. Kolozsvár, 1872. Szabó T. Attila: Nép és nyelv. Bukarest, 1980. Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár. Bp. 1902. Szederkényi Nándor. Heves vármegye története II. (1526-1596). Eger, 1890. Székely György: A székesfehérvári latinok és vallonok a középkori Magyarországon. Székesfehérvár évszázadai 2. (Szerk.: Kralovánszky Alán) Székesfehérvár, 1972. Szentpétery Imre-Borsa Iván: Az árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I - II. Bp. 1923., 1961. Takáts Sándor. A magyar gyalogság megalakulása. Bp., 1908. Takáts Sándor: A magyar sernevelősök. ( = Rajzok a török világból II.) Bp., 1915. Tarisznyás Márton: Gyergyó történeti néprajza. Bukarest, 1982. Tóth Tibor. A mernyei uradalom a feudális rend utolsó szakaszában. (Agrártörténeti tanulmányok 5.) Bp. 1978. Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond. (=A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978. Debrecen, 1979. Ulischberger Emil: Sörivóknak való. (Rund um Bier, Lcipzig, 1977.) Bp. 1982. Vajkai Aurél: Adatok a népi orvosláshoz. ( = Ethnographia L.) 1939. Varga Gyula: Ipari termelés - a társadalom iparos rétegei. ( = Debrecen története 2. 1693-1849. Szerk.: Rácz István) Debrecen, 1981. Wellmann Imre: A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása, különös tekintettel az 1770-1815. évekre. (^Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 7.) Bp. 1933. Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár. I-XII. Pest, 1860-1874. 85