Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44

92. Demény-Pataki, I. 1983.: 'komlót az heljben oztoroztattam ez elcotth walo eztendeökben is... Ez alperes penig az meg nevezeöth eöreöksegre rea ment die et ano praenotato és komló oztoromoth az az kertbeöl ki hanta...minden komló oztoro kyhaniasaert hatalmon zolok hozza érette." - OsztrvOsztrva (ágasfa) szláv szó átvétele már az Árpád-korból kimutatható: Kniezsa, 1955.

1. 367-368. 93. Bogáts, 1943. 109.: 1713. évből, de még 1838-ból is. A szerszám kialakulását okvetlenül hosszú termesztési gyakorlat előzte meg. - Kutágasok ostorát is persze lehetett vele fűrészelni, de csak a tömeges munka igényelt új szerszámformát. 94. B. Nagy, 1973. 67.: Szentdemeter (Udvarhely m.), 217.: Csíkkozmás (Csík m.), 213-214.: Nyújtód (Háromszék m.), 112., 80.: Búzásbocsárd, Magyarbükkös (Alsó-Fehér m.), 133.: Mezőbodon (TordaAranyos m.), 211.: Nagybuny (Doboka m.), 146.: Uzdiszentpétcr (Kolozs m.), 83.: Királyfalva (Kisküküllő m.). 95. Magyar Törvénytár, 1540 -1848. évi erdélyi törvények, Bp. 1900. 290. 96. Tarisznyás, 1982. 163 -164. 97. Lukcsics, 1931. 417. - Megjegyezzük, hogy az 1520. május 11-én történt bejegyzés alapanyag vásárlásáról és annak főzéséről, továbbá a serfőző bérének kifizetéséről nyilvánvalóan hetekkel korábbi serfőzésre (márciusira?) enged következtetni. Zabbal kevert árpasört ittak, mikor is 122 köböl árpából és zabból készült malátához (a gabona 13 Ft 48 dénárba került) 3 Ft 92 dénár értékű komlót tettek. 98. Jákó, 1944. 162-174. 99. Jákó, 1944. 27-28. 100. Gyórfjy, 1963. 572. * 101. Benkő Lóránt, 1979. február 15-én tartott előadása alapján. 102. Ritoók, 1980. 8. 103. Dorner, 1910. 222-225. 104. Horváth, 1905. 31., 54. 105. Dorner, 1910. 220. - Bevilaqua-Borsody, 1931.

1. 447. - Brassó tekintélyének szól az Orbai szék ama végzése, hogy "az bor és ser ejtele feleol végeztetik, hogy minden korcsmárosok a Brassaj ejtclhez szabjanak ejtcltt." (Bevilaqua-Borsody i. h.). - Mivel későbbi jegyzetekben is lesz szó cjtelről: egy ejtel 4 pint azaz 6,76 liter volt ("quator pinta hoc est cijtheP: Szabó K., 1872. Nr. 200., 261.) 106. Dorner, 1910. 220. - Göllner, 1979. 69. 107. Bevilaqua-Borsody, 1931.

1.444. 108. Dorner, 1910. 224-225. 109. Balassa, 1944. 88-90.: Makrán (Háromszék) gyűjtött anyag. - A székely serfőzésről a legkorábbi általunk ismert nyomtatott közlés a Hasznos Mulatságok 1826. évi 52. számában olvasható. Vö.: Józsa, 1888. 93. - Paládi-Kovács, 1966. 79. 110. Itt szükséges megjegyezni, hogy a székclységnél, egyházi körökben elsősorban, a borral kevert sört is itták; erről az 1740-1750 között írt Méheskert c. könyv alakú kézirat tanúskodik, amelyet a csíksomlyói kolostorban írhattak és Balló István leközlésekor a csíksomlyói gimnázium könyvtárában őriztek. A recept szerint fűszerként rozmaringot, szekfűt, fenyőmagot, sót és egy ejtel bort öntöttek egy vödör serlébe: "Ha jó sert akarsz innya, így kell elkészíteni." (Balló, 1900. 412.). - Feltehető, hogy ilyen keverés nemcsak az erdélyi magyaroknál volt honos a középkorban. 111. A komló egykori jelentőségére Erdélyben sajátos fényt vet, hogy levesként is fogyasztották: Kövi, 1980.91-92. 112. Nyilván felülerjesztett sert készítettek, amely ősibb eljárási mód, másrészt a nem tiszta árpából való sörök sajátja. Utóerjesztés (ászokolás) ilyeneknél nem végezhető. A mai német sörök 7,4 %-a felülerjesztett. Az angol sörök nagyobbik része viszont ilyen. (Rinke, 1967. 10.) Bogáts, 1943. 126.: 1614. év74