Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44

volt. Az 1493. és 1516. évi bajor hercegi rendelet írta először elő kötelezőleg a serkészítésnél az egész országban az árpa és a komló használatát.

44 A középkori kutatók előtt szinte köztudott, hogy német területen szőlőkultúráról a Duna-Rajna-Mosel-Neckar folyók által határolt területen beszélhetünk, ahol a német boroknak a tömegesebb fgyasztásával kellett a sergyártásnak versenyre kelni a XIII-XVI. században. A thüringiai, szászországi, sziléziai, csehországi területekre exportált bor a tömegigényeket nyilván nem elégítette ki; itt a bor az egyháziak és a nemesség házaitól eltekintve csak ünnepi alkalmak és a vendégek iránti tisztelet kifejezője volt, s ma is az. Mindezeket a tényeket azért körvonalaztuk, hogy nyomatékkal szólhassunk arról: a XVI. század második felében a királyi Magyarországra kerülő német, vallon, cseh zsoldosok mindennapjához tartozott s már jó minőségű komlós serital; másrészt csak a szászországi, sziléziai, cseh katonákkal tudták a végházak profontmesterei, udvarbírái a magyar vinkót, lőrét a hazaiaknál talán könnyebben elfogadtatni. Tisztánlátásunkhoz szükséges, hogy a sörkultúra és a szőlő- és borkultúra hazai adottságait, előzményeit ismerjük. Csupán sörkultúránk igényel körültekintőbb vizsgálatot, mivel csak a középkori komlótermesztésünk, komlós serfőzésünk maradt a gazdasági-történeti kutatás elhanyagolt területe. 2. Középkori serünk és komlónk nyomában Szerintünk Komló, Komlós helyneveink, határneveink önmagukban nem árulnak el többet gazdaságtörténeti szempontból mint Köiívélyes, Kökényes stb. helyneveink.

45 Feltehető, hogy egy-két Komló, Komlós (Komlód) helynevünk és dűlőnevünk (Komlóaszó, Komlóinál, Komlóorom, Komlóvápa, Komlósvölgy, Komlóssziirdok, Komlóspatak)

46 termesztett szelíd komlóra, komlóskertekre is vonatkozhat, csak annak nem bizonyítéka. Borsody-Bevilaqua szerint a komlónak kedvező széljárta helyek, mint Komlóorom, Komlómái tudatos telepítésre, szelíd komlóra utalnak, s csak a Komlós -Komlóspataka ]c\Qnt inkább vadkomlós területet.

47 Ez érdekes megfontolás, mégis csupán a találgatás szintjén áll. Többet mondhat számunkra, ha a Komlós helynév másodlagosan keletkezett,

48 vagy határozott alakra mutat.

49 A Komlóskert helynév felett nincs helye a vitának. De ez utóbbi 14S0 év körüli első okleveles felbukkanására

50 nem lenne szabad úgy hivatkozni, mint a magyarországi komlótermesztés legrégibb írásos bizonyítékára,

51 mivel latin és német nyelvű megfelelői és más jellegű adatok számosak és ennél sokkal korábbi időre keltezettek. Elhibázott fejtegetéssel is találkozunk komlótermesztésünk múltját kutató csekélyke szakirodalmunkban. Bevilaqua-Borsody szerint "úgy látszik, hogy a 15. században ablak-nak hívták eleink az ékben összefutó fordított V-alakban összetámasztott két szelemenfát, melyre hosszú, vízszintes rudat helyeztek, ahhoz pedig kétoldalt komlófuttató karókat támogatlak. Ilyen az 1900-as években még akadt a Felvidéken, így a morva határhoz közel eső Nagyiévárdon is. Csakis erre vonatkozhat az Országos Levéltár egy 1484-ből való okmánya, melyben valamely Szent Donalus egy régen elpusztult temploma még álló tornya melletti ötven karótartó ágasos vagyis ötven ablakos komlóskertről van szó. Az okmány ezt mondja: a mi Donáttornya nevezetű birtokunkon vagyon az ötvenablakos Komlós.

52 - Simon Tibor-Mándy György a közelmúltban 49