Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
Szabó János Győző : Az egri kincstári serfőzés kezdetei a XVI. században • 44
A külföldi zsoldosoknak ez a létszáma 1576-tól 1596 szeptemberéig állandósult, illetve olykor egy-két tucat német lovassal kevesebb állomásozott Egerben. Ezt a létszámot találjuk tehát 1580-ban és 1582. évben, 21 1588. és 1591. években. 22 Az 1596 nyár végére vonatkozó külföldi létszámot a hitetlenkedőknek itt idézzük: "Niari (Nyári) ...integrum ac solitwn praesidiariomm mimerum, maximé verő in hoc periculo confínii iüius stotii ibidem interteneat, qui est Hung. equitiim 500, peditiim Hung. 200, peditum Germ. 250, archibus. Ger. 50, id est mille hominum." 23 Megjegyezzük, hogy az 1000 fős őrség létszámába még a tüzérek, katonai jogi személyzet stb. is beleértendő, akik itt külön nem nyertek említést, s így jön ki a kerek szám. Az egri vár tehát csak az 1576. évben töltődött fel egy német zászlóaljnyi gyalogossal, illetve állandóbb jelleggel itt állomásoztatott német lovasokkal és nem véletlen, hogy éppen 1577-ben hallunk először a serfőzés felsőbb utasításra történő szorgalmazásáról. Az egri vár akkori udvarbíróját, Soklyosi Istvánt 1577 júniusában a Szepesi Kamara többek között azért is elmarasztalta, mivel a serfőző ház építésével nem törődött, holott (1576-ban) igen bőséges volt a gabonatermés. 24 Ebben az összefüggésben válik érthetővé, hogy Tokaj várában, annak 1565/66 telén való elfoglalása után egy évvel, 1567-től már megindult a serfőzés. Hiszen itt kezdettől fogva 140 német gyalogos és 100 német lovas szolgált, s a magyar őrség mindössze 30 magyar gyalogból és 200 huszárból állt. A német gyalogok számát már 1570-ben 300-ra emelték. 25 Szendrő vára 1563-ban lett királyi vár. Kezdetben 200 magyar lovas, 100 magyar és 200 német gyalog alkotta az őrséget. 1569-ben magyar gyalog már nem szolgált itt, csak 320 német gyalog és 200 magyar huszár, de 50 német lovast is szerződtettek. 26 Nem véletlen, hogy 1569. évben építették meg a vár serfőző házát, az összeírások 1570-től folyamatosan említik. 27 Beszédes a negatív példa is. Méghozzá Egerhez hasonló fontosságú végváré, "Erdély kapuja" - Nagyváradé. Ide 1589 szeptemberéig német katonaság nem tette be a lábát. Ennek megfelelően a vár álló és fogyóeszközeinek részletes, 1598. év végén készült leltára sem a serfőzésre, sem a serital tárolására nem utal. 28 //. Seritalaink komlózásáról, borkultúránkról 1. A kérdés exponálása, egy 1577. évi oklevél tanúsága Vidékünk késői középkori ser főzésének a színvonalára leleplező módon derül fény a Szepesi Kamara által 1577 nyarán felelősségre vont és leváltott provizor, Soklyosi István egyik utolsó egri levelében, ezért szó szerinti magyar fordításban egészében leközöljük. 29 46
