Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban • 5

Nehezebb a helyzet, ha a dignitasoknál vizsgáljuk a cím értékét. 113 esetből, amikor van corroboratio, 100 esetben magisteri címmel illetik a jelenlévők közül a sorban legelsőt. Hét esetben ez elmarad, két oklevél pedig töredékes és csak a második névtől olvasható.

209 A fennmaradó négy oklevélről majd később szólok. Nem véletlenül írtam azt, hogy a sorban első dignitast nevezik magisternek, legyen az éppen a prépost, a cantor vagy a lector. Csak a custos nem kapja meg soha ezt a címet, hiába áll 4 esetben is az első helyen a corroboratioban.

210 Tehát ha a prépost az első a felsorolásban, mindig az övé az első hely, és akkor ő a magister, a lector vagy cantor nem az.

211 Ha a cantor áll az első helyen, akkor övé a cím és a lector mögéje kerül.

212 Végül pedig ha a lector kerül az élre, a cantor foglalja a második helyet és marad cím nélkül annak ellenére, hogy egy másik oklevélben magisternek nevezték.

213 Ez a "törvényszerűség", amely mögött talán egy 1278-ban kezdődő szokás húzódik meg, véleményem szerint bizonytalanná teszi a magisteri cím értelmezését. A prépost esetében is ezt lehet elmondani, mert az "örökös" magisteri címet a hierarchiában és így a corroboratioban elfoglalt helyének köszönheti. Ezen kívül még 4 alkalommal illetnek valakit ezzel a címmel: Miklós szatmári főesperest, amikor mint egyik fél kéri a káptalant, hogy embere legyen ott Mark és Suran földek határjárásánál.

214 A másik három alkalommal olyan klerikusokat neveznek magisternek, akik káptalani emberként vettek részt valamilyen ügyben: Bereck szabolcsi főesperest, Simon kanonokot és Tamás kapusi papot.

215 Összefoglalóul elmondhatom, hogy 1300-ig csak Leustachius újvári főesperesnek és János hevesi főesperesnek lehetett olyan végzettsége, amely magasabb volt társaiéknál. Hogy ez milyen jellegű volt: káptalani iskola, főiskola vagy egyetem, arra az eddig átnézett adatok alapján semmiféle választ nem tudunk adni. Csak egyetlen olyan személyt ismerünk, aki egészen bizonyosan a bolognai egyetemen tanult. 1296-ban Gregorius de Hungária egri kanonokként érkezett ide. Feltehetően a Bél nemzetség tagja volt, mert apját Paulus de Begoli-nak nevezték.

216 A káptalan joghatósága Mivel nem maradt fenn írásos bizonyíték arra, hogy egy-egy káptalannak vagy konventnek milyen területre volt érvényes a hatásköre, ezért három tényező figyelembevételével kísérelem meghatározni az egri káptalan területi joghatóságát. Ha ez a működési kör nem is volt pontosan meghatározva, valamiféle szabályozás, vagy a területek pontos elhatárolására való törekvés létezett. 1252-ben a zágrábi káptalan azt írja az előtte megjelenő János fia Tamásról (de provincia Zatniar), aki Symjan nevű földjét (inter Tyzan et Zomus) akarta Obul fia Mihálynak eladni, hogy mivel a fél származása ismeretlen, ezért "...extra temiinos nostros existencium."

211 1284-ben IV. László jóváhagyja V. István oklevelét az egri egyház népeinek kiváltságáról, a tizedszedésről és az egyházmegye határairól: különösképpen a szepesi prépostság és a káptalan vonatkozásában. {Super decimis dicandis et exactionibus decimarum ac super limitationibus et terminis totius dyocesis ecclesie Agriensis proxime super distinctione tenute et decimationis a preposito et capitido Zepesyens(f)-)

21S Az oklevél elsősorban a tizedkerületek pontos meghatározása érdekében keletkezett, de bizonyí24