Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban • 5
Az egri káptalan saját tagjainak is adott ki oklevelet, ha valakinek erre szüksége volt. Ezt tette Péter mester cantor és László borsodi főesperes esetében 1248-ban. Leustachius újvári főesperes, Miklós szatmári főesperes és Egyed ungi főesperes is a káptalantól kapott oklevelet. 35 Hozzájuk lehet sorolni még Péter parochialis sacerdost, aki az egri Szent Demeter egyházának volt a papja, és 1297-ben kérte oklevelének megerősítését. 36 A káptalan saját birtokügyletében is állított ki oklevelet: 1291-ben a Talya és Maklár falvak között lévő malmát adta el Talya-i Jánosnak. 37 A közeli káptalanok és konventek közül a káptalan kétszer járt el Jászónak és egy alkalommal Szepesnek. 38 Jelen volt Lodomér esztergomi érsek rozsnyóbányai beiktatásán is 1291-ben. 39 De melyek voltak azok az egyházi testületek, amelyekhez az egri káptalan saját ügyeiben fordult? Károly királynak egy 1324-ben kiadott oklevelében találtam rá a váci káptalan 1290-ben kelt oklevelére. 40 A káptalan előtt András egri püspök előadja kérését, miszerint a váci káptalan vizsgálja ki, hogy Urus-i Imre milyen végrendeletet tett. Péter Zolum-i plébános visszatérve jelentette, hogy Imre, János poroszlói apát, Péter poroszlói plébános, Miklós örvényi pap (sacerdos de Eurem) és a kácsi apát előtt bizonyos birtokát, amely a Tiszán túl fekszik, és Urus nevű földjét, amelyen Szent István protomartyr tiszteletére emelt templom van, Andrásnak és a püspökségnek adja. 41 1228-ból értesülünk ugyan arról, hogy Kilit püspök és Menthe fia Péter a Zentes-i birtokon lévő Mindenszentek egyháza tizedeinek ügyében pereskedett Róbert esztergomi érsek előtt (super libertate ecclesie omnium sanctomm in facto decimarum), de a per inkább egyházjogilag tartozott Esztergom alá és nem birtokjogilag 42 , csakúgy, mint az egri káptalan tizedpere Kassa városával, amelyben szintén az esztergomi érsek volt a döntőbíró. 43 Egy esetről tudunk, amikor kifejezetten a káptalan ügyében járnak el: a jászói konvent András parancsára 1299-ben megjárta Perek és Cheuzd határait. (A birtokok Bereg és Szabolcs megyében voltak az oklevél szerint. 44 ) A világi felek társadalmi helyzetéről kevés adat áll rendelkezésünkre. Birtokviszonyaikra a birtok nevén és helyén kívül nem maradt fenn utalás. Egyetlen kapaszkodó pontunk van újra: ha megadják társadalmi helyzetüket jelölő címüket. Többször megfordul a káptalan előtt az Ákos nembéli Ernye bán fia István: 1281 és 1287 között még mint gömöri és borsodi comes, majd 1295-ben mint királynéi tárnokmester. 45 Az Aba nembéliek közül is sokan fordulnak Egerhez, közöttük Péter országbíró nevében Dávid comes és Amadé szepesi ispán nevében Fynta nádor somogyi és soproni ispán, 46 Chethe fia Aladár királynéi dapifer, Jakov magister pincernarum, László sárosi ispán és István erdélyi vajda ügyében is eljárt a káptalan. 47 Több személyt illetnek ugyan az oklevelek comes címmel, de ez ugyanolyan rang a világiaknál, mint a magister cím a klerikusoknál: ha nincs mellette más adat, nem tudhatjuk, hogy valós volt-e ez a rang. Az igen sokszor megadott nemzetségnevek sem adnak segítséget a mindennapos peres vagy adásvételi ügyeiket intézők társadalmi helyzetének elemzéséhez. Az oklevelekben szereplő mintegy húsz nemzetség közül a Miskolc, a Bogát-Radvány és az Aba nembeliek szerepelnek a legtöbbször. 48 Az azonban tény, hogy ezek a nemzetségek az egri egyházmegye területén rendelkeztek a legtöbb birtokkal. 49 17
