Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)

E. Kovács Péter: Az egri káptalan hiteleshelyi és oklevélkiadói tevékenysége az Árpád-korban • 5

kapni, de bizonyos kegyes alapítványokat - elsősorban a gazdagabban megadományozott oltárjövedelmeket - is igyekeztek megszerezni. A káptalani birtokok kialakulása azonban nem ment minden zökkenő nélkül, mert a püspökök általában szűkösen adták az adományokat. 1156-ban az esztergomi káptalan tagjai még olyan szegények voltak, hogy még vacsorára sem telt nekik, s 1911-ben a nagyszombati egyház jövedelmét is azért kapták meg az érsektől, hogy minden kanonok kalácshoz is juthasson, s ha esetleg még jut a pénzből, húst is vehessenek maguknak.

15 Nem volt a helyzet jobb Egerben sem. Katapán püspök 1216-ban a szerencsi tizedjövedelmeket engedte át a káptalannak, hogy élelmezési nehézségeiken segítsen.

16 1226-ban Kiüt püspök azzal a kéréssel fordult a pápához, tegyen kivételt, és a kanonokok szegénysége miatt engedje meg, hogy a zsinati határozatok ellenére jövedelmükhöz még különféle kápolnajavadalmakat is csatolhassanak.

17 Nehezítette a helyzetet az is, hogy az idők során a kanonokok száma is megnőtt. Míg korábban csak a prépost, a lector, a custos, a cantor és a főesperesek tartoztak a püspök szűkebb köréhez, később növelték a kanonoki stallumok számát, és a XIII. század utolsó harmadában Egerben számuk már a harmincat is meghaladta.

18 Márton egri püspök 1307-ben kiadott oklevelében megemlíti, hogy elődje, András (1275-1305) "numerum canoniconun ultra modum augumentaverat et per hoc canonici ad intolerabilem inopiam devenemnt." Ezért elrendelte, hogy a kanonokok száma ne legyen több húsznál, mint az korábban is volt.

19 A káptalan mint végrehajtó szerv Eckhart Ferenc hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy a hiteleshelyek igen nagy szerepet játszanak a jogéletben, hiszen annak szinte minden fázisában részt vesznek.

20 Fontos állami szervekké váltak, és a XIII. században, IV. Béla uralkodása idején már mint küldöttek vettek részt a király által megbízott ügyekben: határjárásoknál, vizsgálatoknál és idézéseknél.

21 Az egri káptalan az eddig rendelkezésemre álló adatok alapján 89 esetben járt el felsőbb parancs vagy a felek kérésének értelmében 22 Királyi mandátum alapján: 69 alkalommal reambulatio et statutio 14 alkalom inquisitio 16 alkalom statutio 20 alkalom citatio 4 alkalom reambulatio 10 alkalom oklevél megerősítése/átírása 4 alkalom A felsorolt adatokból kitűnik, hogy a káptalan elsősorban a határjárásoknál, iktatásoknál, vizsgálatoknál játszotta a legnagyobb szerepet. 14