Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Szecska Károly: A Földmunkások és Kisbirtokosok Szövetsége Egri Csoportja (1945—1948) • 82

Az ellenforradalmi rendszer negyedszázada alatt a Szociáldemokrata Párt által irányított Földmunkás Szövetségnek Egerben nem volt szervezete. így az 1945. tavaszán kibontakozó helyi földmunkás mozgalomnak felszabadulás előtti szervezeti előzményei nem voltak.

2 A felszabadulást követő hetekben a demokratikus újjászületés folyamatában megszerveződtek és újjáalakultak a szakszervezetek is. Egerben újjáalakult a bőripari, az élelmezési az építőipari, a faipari, a vasipari munkások, a kereskedelmi dolgozók, a nyomdászok és a szabók szakszervezete. Az új alapítású szakszervezetek közül 1945. január 7-én elsőnek jött létre a Közalkalmazottak Szakszervezete. Ezt követte a pedagógusok, a postások, vasutasok, a pénzügyi dolgozók, a kereskedők szakszervezetének megalakítása.

3 Március hónapban megindult a helyi földmunkások szervezkedése is. A földmunkások helyi szakszervezete, korabeli elnevezéssel,,szabad szakszervezete" feltehetően március elején jött létre. Erre utal, hogy a vasutasok szakszervezete március 11-i alakulóülésén Cseh Imre ,,a földmunkások szakszervezetének üdvözletét tolmácsolta".

4 A helybeli földmunkások, földművesek szervezkedését indokolttá tette, hogy a földreform után Eger társadalmában a parasztság a lakosságnak több mint a felét alkotta. Egy 1946-ik évi tavaszi jelentés 16 230 fő paraszti foglalkozású személyről beszélt, akik közül nincstelen volt, illetve 1 holdig terjedő földdel bírt 9320 fő, 2—10 holddal rendelkező törpebirtokos 6640 fő, 11—30 holdig terjedő birtokkal rendelkező kisbirtokos 270 fő volt.

5 A földmunkások szabad szakszervezetét tekinthetjük a FEKOSZ egri szervezete előzményének. A FEKOSZ helyi csoportja 1945. április közepén alakult meg a Nemzeti Paraszt Párt egri szervezetének székházában (ma a KISZ Heves megyei, egri járási és egri városi bizottságának a székháza).

6 Ekkor a földmunkások szabad szakszervezetének a tagsága a FEKOSZ csoport tagja lett. A szervezet létrehozásában és munkájában alapvető szerepe volt azoknak a földmunkásoknak, szegényparasztoknak, akik az 1930-as évek közepétől kapcsolatban voltak, a helyi Szociáldemokrata Pártszervezet baloldalával, illetve a párt tagjai voltak. Ilyenek voltak Grégász József, Béta Bernát, Raboczki Bernát, Nagy Béla, Hajnal Mihály.

1 A szervezet központja a megalakulás után a Nemzeti Paraszt Párt székházában volt. Innen a volt Kaszinó épületébe költöztek. Majd 1945. telén kérésükre a nemzeti bizottság kiutalta részükre az egykori Mária utcai Római Katolikus Földműves Olvasókör székházát.

8 Ez az épület a háború alatt súlyosan megrongálódott. Az épületet társadalmi munkával és a tagok által felajánlott összegekből állították helyre.

9 Az épületben két tágas nagyterem, 1 kisterem, 2 irodahelyiség és egy házmesteri lakás volt. így a volt olvasóköri székház kiválóan megfelelt az új szervezet céljaira is.

10 A helyiséget jórészt az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától igényelt és kapott bútorokkal rendezték be.

11 1948. őszén az épületet 30 000 forint költséggel renoválták

12 II. A csoport szervezeti élete, részvétele a korabeli politikai mozgalmakban A csoport tagságát földmunkások, szegény parasztok, kisbirtokosok alkották.

13 A FEKOSZ egri csoportja éveken keresztül a város legnépesebb tömegszervezete volt. A taglétszám alakulásáról, annak rohamos emelkedéséről az alábbi kimutatás tájékoztat: