Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Kovács Béla: Studensek • magisterek • doctorok • 5

már betöltötte 30. életévét. Újabb egy évi tanulás után a ,,doctor theologiae" címet lehetett megszerezni. Az orvosi karon 2 év után baccalaureatusi, újabb 3 év után magisteri (licentiatusi) fokozatot lehetett szerezni. Magister azonban csak a 26. életévét betöltött személy lehetett.

11 Láthatjuk tehát, hogy a legmagasabb tudományos cím elnyerése csak 12—14 év tanulás után volt lehetséges. Nyilvánvaló, hogy ilyen hosszú időn keresztül külföldön élni nem adatott meg mindenkinek. Tanulmányom adattárából egyértelműen kiolvasható, hogy a magasabb fokozatokat elsősorban az egyházi javadalmakat élvező személyek szerezték meg. A világiak legnagyobb része csak a bölcsészeti karon végzett. A külföldi egyetemek közül talán a párizsi a legrégebbi. A X. században már működött a Notre-Dame székesegyházi iskolája, s néhány kolostori iskola is. Bár pontos dátumhoz nem köthetjük az egyetem alapítását, de kétségtelen tény, hogy a XI. században már a városban megtelepülő filozófusok és teológusok körül kialakult a későbbi intézmény magja. 1200-ban Fülöp Ágost francia király már egy hosszabb idő óta létező gyakorlatként foglalta írásba az egyetem kiváltságait.

12 Bologna egyetemének alapítását az intézmény hagyománya 1088-ra teszi,

13 s 1158-ban I. Barbarossa Frigyes császár már kiváltságlevelet ad az egyetemnek. Korábban a bölcsészeti, jogi és orvosi kar külön-külön működött, s csak később egyesültek universitássá. A teológiai fakultást 1364-ben alapították. 1182-ben Modenában, 1204-ben Vicenzaban, 1215-ben Arezzoban, 1222-ben Padovában alakultak egyetemek. 1224-ben II. Frigyes császár Nápolyban, 1303-ban VIII. Bonifác pápa Rómában alapított egyetemet, s ezek az alapítások hatással voltak Itália más városaira is. 1308-ban Perugia egyeteme kap pápai jóváhagyást, 1321-ben Siena, 1339-ben Verona, 1343-ban Pisa, 1348-ban Firenze lép be az egyetemi városok sorába. 1348-ban IV. Károly császár Prágában, 1364-ben Nagy Kázmér Krakkóban, 1365-ben IV. Rudolf Bécsben alapított egyetemet. Hazánkban Pécsett Nagy Lajos királyunk nevéhez fűződik az első magyar stúdium generálé megalapítása 1367-ben, de a század utolsó évtizedére már meg is szűnt. Zsigmond király Óbudán 1389-ben alapított egyetemet, de ez is rövid életű volt és 1437 után már nem működött. 1467-ben Vitéz János esztergomi érsek kezdeményezésére Pozsonyban megnyílt ugyan az Academia Istropolitana, de 1491-ben már itt sem tanítottak.

14 Jószerint minden egyetemnek megvolt a maga sajátos arculata. Párizsban a teológia, Bolognában és Padovában a jogtudomány tanítása volt híres. A prágai egyetemen a római jog tanítása vált fontossá, Krakkóban és Bécsben a bölcsészeti fakultás szerepe volt a jelentősebb. Az egyetemeken tanuló diákok származási helyük szerint ún. natio-h& csoportosultak. A natiok élén a diákok által választott procurator állt. Ha a natio létszáma nagy volt, akkor provinciákra osztották; ennek élén a választott decan állt. A magyar hallgatókat kevés számuk miatt Párizsban az angol natiohoz sorozták, 1331-től a felnémet provinciába tartoztak. Bolognában a német natio fogadta be a magyarokat.

15 A bécsi egyetemen külön magyar natio volt, de hozzá tartoztak az Alpokon túli latinok, a csehek, sziléziaiak, horvátok és szerbek is. 16 A krakkói 7