Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Bohony Nándor: Földművelés és állattartás Egerben és az Eger-völgy falvaiban az 1828. évi országos összeírás tükrében • 42

A legdrágábban, mint látható, Eger termelt, hiszen itt 23 910,97 forintot, 60,9 %-ot tettek ki a termelési költségek. 5588,08 forinttal (14,3 %) Füzesabony, ez utóbbit pedig 4498,31-el (11,4 %) Maklár követte. Felnémeten ezzel szemben már csak 2144,61 (5,4 %), Nagytályán 1452,62 (3,7 %), Felsőtárkányban 1405,24 (3,6 %), Szarvaskőn pedig mindössze 257,77 (0,7 %) forint volt. A következőkben pedig arra kerestünk választ, hogy mekkora volt forrásunk alapján az egyes művelési ágakra kiszámítható ráfordítás. Számítáaink eredményét a következő kördiagramm illusztrálja: A termelési költségek megoszlása művelési ágak szerint Az összes termelési költség több mint felét, vagyis 2237,04 forintot (57 %) 'eszerint a szőlőkre, negyedét, 10 031,61 forintot (25,5%) pedig a szántókra fordították. A rétek már csak 3631,75 (9,3 %), a tehéntartás pedig csupán 3203,20 forintot, vagyis a kiadásoknak csak 8,2 %-át emésztette fel. A legköltségesebb üzemágnak így tehát a szőlőművelés bizonyult, ezért egy cseppet sem csodálható, hogy a termelési költségek éppen Egerben voltak a legmagasabbak. A fentiek ellenőrzésére kiszámítottuk azl hektárra jutó termelési költséget is. Ezek helységenkénti megoszlását a 62. lapon lévő grafikon mutatja be. Az 1 hektárra jutó termelési költség alapján helységeinket három típusba sorolhattuk. Az elsőbe kerültek azok (Felsőtárkány, Szarvaskő), ahol az 1 hektárra kivetített ráfordítás nem érte el a három forintot, a másodikba azok, ahol ugyanez 3 és 4,5 forint között mozgott (Felnémet, Maklár, Nagytálya, Füzesabony), végül a harmadikba, hektáronkénti 19,1 forintos (

7

) ráfordítással Egert vettük. A fentieket szemügyre véve azt állapíthattuk meg, hogy az 1 hektárra eső termelési költség nyolcszor akkora volt Egerben, mint pl. Szarvaskőn.