Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)
TANULMÁNYOK - Dr. Bohony Nándor: Földművelés és állattartás Egerben és az Eger-völgy falvaiban az 1828. évi országos összeírás tükrében • 42
1 liter tehát 1,10 krajcárba került. Az egri gazdák 19 066,38 hektoliter bora így össze&en 35 048,4 forintos értéket képviselt. Ez persze még korántsem jelentette a tiszta hasznot. Ezt az összeget ui. különféle termelési költségek (így a már említett négyszeri kapálás, metszés,, kötözés, tisztítás, kacsolás, trágyázás, talajjavítás) és egyéb szolgáltatások terhelték. Egy kapás (240—300 négyszögöl) termelési költsége átlagosan 136 krajcárt, azaz 2 forint 16 krajcárt tett ki. A 778,1 hektár összes termelési költsége így 18 738,75 forintot vitt el. A tized és kilenced pénzben kifejezett értéke külön-külön 3 504,84, együttesen pedig 7 009,65 forint volt. Ha tehát a termelési költség 18 738,75, valamint a tized és kilenced 7 009,65 forintos összegét levonjuk a 31 7734 forintos termelési értékből, úgy tiszta jövedelemként 9 299,7 forint marad. Az 1 hektárra eső tiszta jövedelem így 11,9 forintra rúgott. Más eredményeket kapunk, ha a számításokat az 1833-ban megismételt felvétel alapján végezzük. Az 1833-ban kimutatott 1 023,99 (82 %) szőlő összeírásunk alapján meghatározható évi bortermése 42 291,52 akó, vagyis modern fogalmaink szerint 23 006,58 hektoliter volt. 1 akó bor ára 1833-ban is 1 forint lévén, az egri szőlőkben előállított bormennyiség összes termelési értéke 42 291,52 forintot tett ki. Ezt az összeget az összeírok által is figyelembe vett limitatio, vagyis megyei árszabás szerint kapásonként 1,9, összesen pedig 21 069,09 forintos kiadás terhelte. Ha ehhez még az össztermés 10—10 %-át jelentő tized és kilenced 4 229,15—4 229,15 forintos összegét is hozzávesszük, a termelők kezén maradó tiszta jövedelmet 12 764,12 forintban határozhatjuk meg. 1 hektárra ebből 12,46 forint esett, vagyis 33,6 krajcárral több, mint négy évvel korábban. Szőlőművelés — mint láttuk -— Egeren kívül Felnémeten, Felsőtárkányban, Makiáron és Nagytályán folyt. A szőlőművelésre fordított, összességében 120,62 hektáros területről azonban csak 67,63 hektárt (56,1 %) birtokoltak helybeliek, a fennmaradó 52,99 hektár (43,1 %) ui. az extraneusok kezén volt. Az imént kimutatott 67,63 hektárból 28,73-at (42,5 %) Felnémeten, 14,33-at (21,2 %) Felsőtárkányban, 13,34-et (19,7) Makiáron, 11,23-at (16,6 %) pedig Nagytályán jegyeztek fel. Az 1 kapáson (ez Felnémeten 300, a többi helységben 200 négyszögöl) átlagosan 2,66—2,83 akó (144,7—153,95 liter) bor termett. A felnómetiek 28,73 hektárján eszerint 399,10, a felsőtárkányiak 14,33 hektárján 261,34, a makiáriak 13,34 hektárján 269,08, végül a nagytályaiak 11,23 hektárján 226,46, összesen tehát 1155,98 hektoliter bor volt előállítható. Egy akó bor ára 1 forint lévén, a fent kimutatott hozamok pénzben kifejezett értéke a következőképp alakult: Felnémeten 1103,70 (34,5 %), Felsőtárkányban 480,79 (22,6 %), Makiáron 494,76 (23,3 %), Nagytályán pedig 416,39 forintra (19,6 %) rúgott a megtermelt bor értéke. Ugyanakkor az 1 kapásra fordított termelési költség Felnémeten 150, Makiáron 115,20, Felsőtárkányban 55,46, Nagytályán pedig 55,20 krajcárt vitt el. A termelési költségek Felnémeten és Makiáron tehát jóval magasabbak voltak, mint a másik két helységben, ami abból adódott, hogy a szokásos szőlő munkák mellett itt még további kiadásokkal járt a tavaszi záporok által lemosott talaj (terrae per imbres ablutae invectio) visszahordása is. A fent kimutatott termelési értéket Felnémeten így 650, Makiáron 357,12, Felsőtárkányban viszont csak 184,40, Nagytályán pedig mindössze 144,03 forintos előállítási költség terhelte. 53
