Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

TANULMÁNYOK - Dr. Bohony Nándor: Földművelés és állattartás Egerben és az Eger-völgy falvaiban az 1828. évi országos összeírás tükrében • 42

Az egy pozsonyi mérős (600 négyszögöl) az elvetett szántó terület vetésterület szemhozama Felnémet 2,81 hektoliter 2 530,40 hl 9,9 % Felsőtárkány 2,81 hektoliter 3 027,21 hl 11,8 % Füzesabony 2,50 hektoliter 10 665,00 hl 41,6 % Maklár 3,12 hektoliter 6 719,45 hl 26,2 % Nagytálya 2,81 hektoliter 2 201,21 hl 8,6 % Szarvaskő 2.18 hektoliter 500,31 hl 1,9 % Összesen: 25 643,58 hl 100,0 % Az összességében 25 643,58 hektoliterre rúgó szemtermés csaknem felét, mint ez a fentiekből egyértelműen kitűnik, Füzesabonyban, több mint egynegyedét pedig Makiáron állították elő, vagyis azokban a helységekben, ahol viszonylag több szántó állott az adófizetők rendelkezésére. A fenti terméshozam részint őszi vetésű kétszeresből, részint tavaszi rozsból, zabból és árpából tevődött össze. Az egyes gabonafélék helységenkénti terméshozamát a következőkben mutatjuk be: Az előállított szemtermésből kétszeres rozs árpa zab hl % hl % hl % hl % Felnémet 589,58 23,3 589,58 23,3 — — 1351,24 53,4 Felsőtárkány — — 1683,12 55,6 — — 1344,09 44,4 Füzesabony — — 3551,44 33,3 1781,05 16,7 5332,51 50,0 Maklár 1122,15 16,7 2237,57 33,3 — — 3359,73 50,0 Nagytálya 440,24 20,0 733,00 33,3 — — 1027,97 46,7 Szarvaskő — — bl66,60 33,3 — — 337,71 66,7 Összesen: 2151,97 8,5 8961,31 34,9 1781,05 16,7 12749,25 49,7 Mint számaink ékesszólóan tanúsítják, helységeink fő terménye a zab volt, ezt követte a rozs, míg a kétszeres- és az árpahozam az össztermésnek csak töredékét tette ki. Figyelemre méltó még, hogy mixtúrát csak három, árpát pedig mindössze egy helységben (Füzesabonyban) termesztettek. A szükséges hektoliter-súly számításokat elvégezve azt kapjuk, hogy a fent kimutatott értékek összességében 15 807,33 mázsa gabonának feleltek meg, melynek helységenkénti és fajtánkénti megoszlása a következők szerint alakult: 47