Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)
TANULMÁNYOK - Kovács Béla: Studensek • magisterek • doctorok • 5
150. JOHANNES DE GENGIES: 1486-ban a bécsi egyetemen tamil. {Fraknói 1874. 66.) 151. JOHANNES PICTORIS DE GINGESCH (!): 1499-ben a bécsi egyetemen tanul, 1504-ben baccalaureatusi fokozatot nyert ugyanott. (Schrauf, 1902, 150., 82.) 152. JOHANNES PAULI DE GYENGYES: 1504-ben a krakkói egyetemen tanul. (Schrauf, 1893. 272. — ASUC, II. 88.) 153. JOHANNES DE GUENDISCHB (!): Gyöngyösről származik, 1390-ben a bécsi egyetemen tanul. (Schrauf, 1892. 12.) 154. JOHANNES DE GYNGYS: 1479-ben a bécsi egyetemen tanul. {Fraknói, 1874. 78. —Schrauf, 1902. 128.) 155. JOHANNES DE HEVES: 1291 és 1308 között: mgr., hevesi főesperes(EEK, 1900. 20. — ÁUO, X. 56.) 156. JOHANNES DE HEVES: 1508-ban a krakkói egyetemen baccalaureatusi fokozatot nyer. (LPC, 147.) 157. JOHANNES HENSLIN: 1406: mgr., egri kanonok. (Zichy, V. 471. — Neve Henzell, Heynzel, Heysel formában is előfordul: LSJ, 473., 476., 439.) 158. JOHANNES ISTEN: 1398: mgr., egri kanonok. (HmL Me. 52.) 159. JOHANNES LAURENCII DE ISTENMESEYE: 1449-ben a bécsi egyetementanul. (Schrauf, 1892. 109.) 160. JOHANNES MICHAELIS KAKAS: az egri várszékesegyház Keresztelő Szent János-oltárának rectora. 1511 előtt a krakkói egyetemen magisteri fokozatot, 1511-ben Padovábankánonjogi doktorátust szerzett. (Veress, 1915. 25.) 161. JOHANNES KANIZSAI: 1374 előtt királynéi káplán volt. 1374-től 1378ig a padovai egyetemen tanult, 1377/78-ban ott volt rektor. Közben 1374-től esztergomi, 1376-tól egri prépost, 1384 és 1387 között egri püspök, majd esztergomi érsek. Zsigmond király bizalmasa volt, de 1401-ben egyik szervezője a király fogságba vetésének, s mint a korona kancellárja, az országtanács vezetője lesz. A király kiszabadulása után részesült ugyan az általános amnesztiában, de le kellett mondania főkancellári tisztségéről. 1414 és 1417 között a királyi helytartó címmel kormányozta az országot a király távollétében. 1418-ban halt meg. (MÉL, I. 850—1. •— Veress, 1941. 152—3.) 162. JOHANNES KAPUS (CAPUS): 1439-ben a bécsi egyetemen tanul, (Schrauf, 1892. 89.) 1455-ben decretorum doctor, egri kanonok; ekkor búcsúengedélyt kér a pápától. (Lukcsics, II. 1347. reg.) 1471-ben az egri Szent Erzsébet oltárának egyik szőlejét adományozza. (HmL Me. 50.) 163. JOHANNES KÜKÜLLEI (TÓTSELYMESI APRÓD): 1320 körül született, 1340 körül rokonai ajánlják be a királyi udvarba. A nagyobb kancelláriában tevékenykedik. 1343-ban Erzsébet királynő kíséretében Nápolyban jár. 1351-ben még világi ember, literátus. 1352-ben már magister, aradi, zágrábi és székesfehérvári kanonok, egri olvasókanonok. Egy évtizedig egyházi feladatokat végzett, megkapta a küküllei főesperességet és erdélyi vicarius lesz. 1362-től Visegrádon telepedett meg és megírta Lajos király uralkodásáról szóló krónikáját. A király titkos jegyzője és speciális káplánja lesz, majd 1380-tól 1393/4-ben bekövetkezett haláláig esztergomi kanonok, érseki vicarius. (MÉL, I. 1036. — Bónis, 38.) 164. JOHANNES LÁNG DE GENGES: 1499-ben a bécsi egyetemen tanul. (Fraknói, 1874. 90.) 21