Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Sebestény Sándor: A monarchista közös hadsereg tisztikarának fellépései az erősödő magyar nemzeti törekvésekkel szemben 1878 és 1880 között • 143

kapitányt ,,életbiztonság elleni vétségben", de büntetésül csupán 3 heti fogságot rótt ki. Mivel a tényállás megítélésében a két bírói fórum eltért, az ügy továbbkerült a Hadügyminisztérium igazságügyi tanácsához. Ez 1879. május 28-án Boemelberg kapitányt ,,súlyos testi sértés" bűntettében vétkesnek találta, büntetését azonban csupán 4 heti katonai fogságra súlyosbította, majd kegyelmi úton leszállította a büntetést 2 heti házi fogságra. Mellette 25 Ft gyógyítási költség megfizetésére kötelezte csupán a tisztet.

3 A rendkívül enyhe büntetés kiszabása mélyen felháborította a közvéleményt : a parlamentben Irányi Dániel függetlenségi-párti képviselő nyújtott be interpellációt. Pauler Gyula igazságügyminiszter 1879. november 10-én válaszolt az interpellációra.

4 Ebben azt hangsúlyozta, hogy mivel katonáról van szó, a polgári bíróság illetéktelensége forog fenn, tehát katonai búróság az illetékes, még látleletet is csak katonaorvos vehetett volna fel a sértettről. Folynak a tárgyalások egy új törvényjavaslat kidolgozására, mely a katonai bíróságok hatáskörét újonnan fogja szabályozni, de ez még csak az előkészítés stádiumában van, így a fennforgó eset az érvényben levő rendelkezések szerint helyesen lett megítélve. A miniszter válaszát végül a képviselőház 90 : 81 arányban elfogadta. Hogy mennyire nem elszigetelt esetről volt szó, azt bizonyította az 1879. november 4-én Egerben történt zászlógyalázási ügy. Az uralkodó névnapjára rendezett ünnepségre már gyülekeztek a meghívott katonai és polgári vendégek, amikor Seemann alezredes a báró Nagy nevét viselő 60. gyalogezred parancsnoka megjelent. Mihelyt megpillantotta az ún. tiszti kertben kitűzött nemzetiszínű magyar zászlót, így kiáltott a rendező tiszthez: ,,Herunter mit den FetzenV (Le azzal a ronggyal!), s eltávolíttatta a zászlót.

5 így nem meglepő, hogy amikor 1880. júniusában katonai hadgyakorlatot tartottak Egerben, az akkori vásártéren felállított sátortáborban nem lehetett magyar zászlót kitűzve találni. Ez annál inkább feltűnt, mivel a Habsburgok fekete—sárga zászlója mellett az osztrák vörös-—fehér, de a birodalmon kívüli bajor kék—fehér zászló is kitéve lengedezett. Eger képviselőtestülete most már nem hagyta annyiban a dolgot, 1880. június 4-i ülésén egy feliratot fogadott el, melyet felterjesztett Tisza Kálmán miniszterelnökhöz és belügyminiszterhez. Ebben mindkét zászló-gyalázást felemlítette, s kifejtette: „...az 6 felsége vezérlete s vezénylete alatt álló hadsereg az 1867. XII. te. értelmében az osztrák tartományokkal együtt közös költségei fedezéséhez Magyarország, ő feslége Lajtán-túli országaival egyenlő arányban járul; az idézett törvény értelmében, a hadsereg éppúgy hadserege Magyarországnak, mint a Lajtán-túli tartományoknak, s ha a tisztelt katonai kar méltányosnak tartja körében a Lajtán-túli zászlók feltűzését és ünneplését, — nemcsak méltányos, de igazságos s törvényes, hogy földünkön Magyarország állami zászlaja szigorúan kívmélve és tisztelve legyen. . . "

6 A város feliratát elhallgatták kormányszinten, erre Eger újabb tiltakozó nyilatkozatot fogalmazott: az augusztus 1-én elfogadott feliratban már azt is követelte, hogy a képviselőház küldjön ki egy vegyes bizottságot az ügy tisztázására.

7 Követeléséhez Somogy vármegye csatlakozott elsőként: Szalay Imre országgyűlési képviselő indítványára augusztus 4-én oly határozatot hozott a megye, hogy feliratban kéri az országgyűlést, hozzon egy olyan törvényt, ,,mely a nemzeti jelvények s a magyar állameszme megsértőit a felségsértéshez hasonlóan büntetné".

8 Somogy feliratához Zemplén megye, valamint Nagyvá144