Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)
KÖZLEMÉNYEK - Sugár István: Az egri vár püspöki falvainak urbariális összeírása 1577—1579-ből • 103
felbukkanó vitákat, viszályokat. Ezzel a bölcs intézkedéssel egybeolvadt az egri vár katonai és gazdasági vezetése. Úgy vélem, hogy azért készült éppen Nagyváthy Ferenc szepesi kamarai tanácsos vezetése és irányítása alatt a rengeteg munkát, fáradtságot és időt felemésztett terjedelmes munkálat, hogy 1579-ben egyértelműen tisztázzák a várbirtok követeléseit, járandóságát, azaz bevételét, nem különben a kallódó tételeket. Az összeírás alapján pontosan tudhatta az egri vár főkapitánya, hogy mikor, miből és mennyi jövedelemre, bevételre számíthat. Hogy a Szepesi Kamara gazdasági, pénzügyi helyzetfeltáró, felmérő munkálatának kell tekintetnünk a Nagyváthy-féle urbariális összeírásunkat, ezt egyértelműen bizonyítja az a tény is, hogy ugyanekkor elkészült a szarvaskői várnak és birtokainak (,,Pertinentiae arcis Szarvaskeő") 17 sőt a szarvaskői várbirtokhoz tartozó bélháromkúti cisztercita apátsági falvak hasonló jellegű urbariális összeírása is. (,,Pertinentiae Abbatiae de Beel aut Trium Fontium ad dictum Arcem Szarvaskeő possidetur"). 18 Kötelességem megemlíteni, hogy a szarvaskői várnak és birtokainak urbáriumát Maksay Ferenc a Magyar Országos Levéltárban fellelt forrás alapján már publikálta, 19 bár az összeírást 1687-re datálja. Ez az elírás nyilván nyomdatechnikai okkal magyarázható, vagy pedig talán azzal, hogy az 1687-es dátum a Szepesi Kamarai Levéltárban készült másolat kiadási évét jelöli. Láthatóan elkerülte Maksay figyelmet az a körülmény, hogy Demjén falu összeírásában is az 1577. és 1578. év szerepel. Teljesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a Nagyváthy-féle urbariális összeírás egy példánya a bécsi Udvari Kamarai Levéltárban is megtalálható. 20 A levéltári forrásanyag Az egri vár, illetve a kamara kezelésében levő egri püspöki birtok urbariális összeírását a Heves megyei Levéltár kezelésében levő Egri Érseki Gazdasági Levéltár „Libri" sorozatában három példányban is megtaláltam. Egy teljes példány röviddel az egri vár eleste után, 1600. március 27-én készült hivatalos másolat. 21 A másik két, részben csonka példány másolási éve ismeretlen, de az eredeti példányról készült, amire többek között a családnevek számtalan esetben előforduló eltérő olvasata utal. 22 Megemlítem még, hogy a fentebb hivatkozott szarvaskői várbirtok urbariális összeírásának egy teljes és egy töredékes másolati példánya szerepel még a kötetben. 23 A bélháromkúti cisztercita apátsági falvak összeírásának egy töredékét is őrzi másolat formájában a kötet. 24 A jeldolgozás módja Az egri püspöki falvak úrbéri összeírásának jelen feldolgozása során alapként az elsőként említett, 1600. évi kamarai másolati példányt vettem figyelembe, de az másoló olvasati zavarai esetében, — kivált a személyneveknél, — illetve vélt tévedések során utána néztem a kérdéses helynek a második, illetve a harmadik példányban. Mindenre kiterjedő szabad fogalmazásban ismertetem a nagy jelentőségű összeírás egész anyagát. A szarvaskői várbirtok falvainak anyagát, mivel azt Maksay már közreadta, természetszerűen elhagyom. A változatos tartalmú anyag jó áttekinthetőségére való tekintettel az egy-egy helységre vonatkozó adatsorokat csoportosítva tárgyalom, ebből a szempontból hűen követve Nagyváthy feldolgozását. Ezt a csoportosítást ab106
