Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Szakály Ferenc: A gyöngyösi ispotály-per 1667—1678-ban (Adatok a „törökösség” fogalmának értelmezéséhez) • 5

cálvinista emberek". A megkérdezettek nem sokat tudtak a dolog érdemi részéről, de nekik is feltűnt, hogy valami jelentős dologra készülnek, mert ,,odben Egerben házrul házra járták az török urakot" P Sárközi András csernei katolikus licenciátus viszont éppen az egri kincstári biztosok, az eminek házában tartózkodott, amikor a kálvinista küldöttek — szerinte csak ketten — ott előadták katolikusok elleni panaszaikat. Előadása szerint ezek így hangzottak: „hogy ők maradhatatlanok az gyöngyösi pápisták miatt,mert most is sok száz forintokban járó épületünket, oskolánkat rontották (úgy mondanak) öszve. Másodszor azzal is vádalkodtak, hogy az mesterek [iskolamesterek] és praedicátorok házára lázzasztyákaz pápista deák gyermekeket, és czak nem adgyon verik őket néha. Ismét az pápisták sok ünnepeket tartanak ,ésha ollyankor munkára mennek, kapájokat, kaszájukat vonnyák el, ezért is nem élhetnek miattok, meghbirságollyák őket".

18 Az Egerben járt kálvinista küldötteket még otthon sem hagyta el az a félsz, amelyet Nadlányi, találkozásukkor, rajtuk megtapasztalt. Legalábbis úgy hírlett, hogy ,,az városon kivüll szállottanak le az koczirul és gyalogh ment ki-ki szállására közülök" .

n Még ugyanazon éjszaka kiderült az is, hogy miért jártak és mit végeztek Egerben, hiszen ,,valamely estve előtalálták Egernél őket, azon éczaka hoszták az basa levelét, kiben hivattya az bírákat az ispitály véget". Bár az ellenpártiak megtévesztése céljából az egyik kálvinista „vádló", Barbély Mihály a maga nevét is beíratta a megidézettekéi közé, a városi elöljárók csakhamar ráeszméltek, honnan fúj a szél. Alighogy Nadlányi — aki ,,mihelt viradot, ot semmit sem késet Egerben, hanem mentest ment hazafelé" — Gyöngyösre érkezett, ,,mingyárást hivatták az bírák és tudakozottanak tőle az felül mondót dologh felől, kit hogy meghjelentet, az biráktul hallotta, hogy melly estve ment, eő látta Egernél ezen felül meghirt cálvinista embereket, azon éczaka érkezet hozájok az levél" .^ Az idézés a kézbesítéstől számított harmadik napra szólt. Augusztus 15-én vagy az azt megelőző napok valamelyikén nemes Miskey István főbíró vezetésével fel is kerekedett a gyöngyösi katolikusok követsége, hogy a parancsnak eleget téve az egri pasa dívánja előtt megjelenjék. Tagjai, az egy évszázad alatt felhalmozódott tapasztalat alapján, jól tudták, hogy nem jó ajtóstól rontani a házba, célszerűbb — persze kellő értékű kézbeli ajándékokkal puhítgatva őket — előbb az alacsonyabb rangú török tisztviselőknél tájékozódni az ügy állása, a pasa várható állásfoglalása és hangulata felől. A legilletékesebb, Miskey főbíró így meséli a történteket: ,,Hogy Egerben bement az basa hivatallyára [hívására] mentenek a kapitány bekhez [a Tiszán állomásozó török hadi flottilla parancsnoka (?)], kitül az szóbeszéd köszben tudakoszta ezen fátens, mi az oka, hogy minket most az hatalmas basa behívatott, kire az török ászt felelte: Uallaha, úgymond, idben volt ma harmad napja két cálvinista ember, egyik Barbély volt, azzal vádolt benneteket, hogy az cálvinistáknak templomjokat rontották volna el. Kiben, hogy mentegette volna magát ezen fátens, tovább is iterálta [ismételte] az török szavát, hogy rakva az egész vár vele, hogy templomjokat rontották el." Az kapitány bék házátul „mentenek az eminkekhez, kik farkas módra szelíden az juhok gyapjában excipiálták [fogadták] társaival együtt ezen fátenst. Elsőben egy kevés vártatva rútul becztelenítették, tudakozván tőle, mért rontatád el az cálvinisták templomát, karóban való kuttya disznó. Hogy mentegette magát, annál inkáb haragította reá magát, ászt mondván: nem vádalkodnának úgy reád az cálvinisták (: hogy harangot üttetvén, úgy lászasztotad az váras népét azon templomra, fejszékkel, dorongokkal öszve 8