Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Károlyi Mihály és Heves megye (Adalékok Károlyi Mihály életrajzához) • 44
az ellenzék sajtója, a Heves vármegyei hírlap 2 ** megjegyezte, hogy ,,Az ellenzékneknagy kárára volt az is, hogy vezérfiai például Károlyi Mihály, nem jelent meg" 21 . A megyei ellenzék 1913. szeptember 15-i közgyűlését megelőző előértekezletén a megjelentek, az akkor már megerősödött Munkapárt ellensúlyozására Károlyi közgyűlési szereplésétől remélte, hogy a bizottsági tagok a Tisza-kormány iránt bizalmatlanságot szavaznak. 22 Személyes jelenlétével tehát biztatást adott a megyei ellenzéknek, a kormánypárt elleni küzdelmében. Beszédeinek ismertetése azt bizonyítja, hogy közgyűlési szerepléseit is fórumnak használta fel politikai elveinek népszerűsítésére. Hogy mit jelentett a megyei ellenzéknek Károlyi személyes jelenléte, azt a következő epizód is bizonyítja. 1917 őszén Pest megye Törvényhatósági bizottságában egy hely megüresedett, s oda Cegléd volt képviselőjét, Károlyit választották meg. ő dönthette el, hogy megtartja-e Heves megyei tagságát, avagy Ceglédet választja. A kérdéssel a Károlyi-párt egri lapja az Egri Hírlap 2 * is foglalkozott, s megállapításai kifejezik a megye közönségének véleményét. A lapban ezeket olvashatjuk: ,,Heves vármegye közönsége ragaszkodni kíván gróf Károlyi Mihály személyéhez, akit mint a törvényhatósági bizottságban legértékesebb és nemzetközi jelentőségű tagját megszokott már elvei és demokráciája miatt szimbólumképpen tekinteni. Ő az, aki mint első virilis a virilizmus igazságtalanságainak tűrésével kibékítette a közönséget, hiszen éppen a virilis-jegyzék alapján, benne kapta meg a demokrácia és a független magyarság vezérét a megye. Viszont Heves vármegyének sokkal nagyobb szüksége is van gróf Károlyi Mihály vezéri egyéniségére, mint most Pest megyének, ahol a Munkapárt még sem bírt olyan végzetes rombolásokat véghezvinni a lelkiismeretben és a szabadságban. Valószínűnek tartjuk, illetékes körök, ha csak igen fontos nemzeti érdekek nem kívánják ellenkezőleg, akkor gróf Károlyi Mihály Heves megyei mandátumát tartja meg és továbbra is részt vesz a vármegye belső életének vezetésében". 24 2. Károlyi Mihály kapcsolatai a megyei Függetlenségi és 48-as párttal. A történelmi irodalomból közismert, hogy e pártnak Heves megyében országos viszonylatban is jelentős tábora volt. 25 Érthető, hogy amikor Károlyi 1905-ben az aktív politika terére lépett, a megyei függetlenségiek nagy várakozással tekintettek a megye legnagyobb világi földesurának politikai szereplése elé. A párt megyei szócsöve a Heves vármegyei Hírlap 1904 december végén közölte Károlyinak azt a levelét, amelyet Fehérvár-Csurgóról az egyesült ellenzék vezéréhez, Kossuth Ferenchez 26 intézett. A levél így hangzik: „Nagyságos Pártelnök Űr! A Tisza István gróf kormányának azon eljárása, amellyel november hónap 18-án a képviselőházban olyan durván megsértette a szólásszabadságot és ezzel együtt az alkotmányt, arra indított engem, hogy annyival is inkább, minthogy ennek előtte sem voltam híve a mai rendszernek, hogy én is azokhoz csatlakoztam, akik el vannak a végsőkig menő harcra szánva ama kormány ellen, amely legszentebb jogainkat lábbal taposta. Legyen szíves ennek folytán tudomásul venni, hogy jelen soraim által belépek az egyesült ellenzékbe, és ezen belépésemről a szervező bizottságot értesíteni szíveskedjék". 27 Ezt követte 1905. február 19-én annak a levélnek a közlése, amelyben a párt elnökével tudatja, hogy belép a Függetlenségi és 48-as pártba. 28 Károlyi Mihály és a megyei függetlenségiek azonban csak 1910 őszére létesítettek szervezeti kapcsolatot. Károlyi 1910. szeptember 25-én megjelent Egerben az ellenzéki törvényhatósági bizottsági tagok előértekezletén, s ott mint a kápolnai kerület országgyűlési képviselője elnökölt. Az értekezleten az 46
