Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei • 27

44. Szendrőn sokkal korábban, mint Egerben, már 1569-ben jelentős nagyságrendű 43. Az un. vadnai csatáról van szó: Takáts, 206—207. német helyőrség állomásozott: 320 német gyalogos és 50 német vértes lovas. A magyar katonai állományt csak 300 könnyű lovas képviselte. (Takáts, 189.) 45. A szendrői várépítkezések Schwendi Lázár sikeres ostroma után, már 1566-ban megindultak. 1568-ban elkészült az ötágii csillagvár terve, amely a korszak legszínvonalasabb erődítményformája. A vár 1670-ből megmaradt alaprajzából kiderül, hogy a terv teljes egészében megvalósult, bár a legtöbb átalakítási kísérlet másutt az országban pénzügyi okokból félbemaradt. Az alaprajzot leközölte: Gerő, 321. A kivitelező munkáknál is olasz építészek jeleskedtek, közöttük Gristoforo Stella neve egri vonatkozásai miatt külön említést érdemel. Stella életútja feldolgozatlan. Működésével kapcsolatosan a szakirodalomban sok az időrendi zavar is. Egyesek szerint Stella 1590—92 évben dolgozott Szendrőn (Herzog, Magyar Művészet IV. 660.). Mások szerint Stella 1590-ig vezette Szendrőn az építkezést (Marosi, Hadtörténelmi Közlemények 1974, 60.). Valójában Stella az 1580-as évek második felétől Szendrőre utazgatott Egerből, székhelye tehát Egerben volt. 1590től pedig Szendrőn élt és onnan küldték elsősorban Egerbe, azután Sárospatakra, Munkácsra, Sárosra. A szerzők félreértése innen származhat. Ugyanis Felső-Magyarországon az 1580-as évek második felében immár Stella volt az egyetlen királyi „fundáló mester", a korábbi idők 3—4 építésze munkáját végezte. Folytonosan úton volt, a bécsi udvar 3 építész bérét így megtakarította. Rákóczi Zsigmond tehát akár Szendrőn lakott, akár Egerben vagy Munkács várában, ugyanazon királyi építésszel volt dolga. — Stella 1596. évi halálának a körlményei Eger ostromakor közismertek. Kevéssé tudott, hogy az egri vár német gyalogosainak a kapitányaként harcolt. Özvegye, Heléna Zára, a nevéből ítélve dalmát-olasz. Nem várta meg a 6 hónapos gyászidőt, hanem már 1597 elején férjhez ment Ezekiel Piperellis (Piperello) kassai olasz származású orvoshoz. Stellára vonatkozó alapvető dokumentumok: 1585. II. 23. OL. E-249. (Ben. Mand.) 27. (45). — 1589. III. 21. OL. E-251. (186). — 1592. II. 22. OL. E-251. (181). — 1597. III. 7. OL. E-249. (Ben. Mand.) 40. (348). 46. OL. E-249. (Ben. Mand.) 31. (1).: ,,capitaneo Agriensi designato". 47. Az oklevelekben de Roussel és de Russellis is. A magyar nyelvű levelekben Bwssel. Néhány életrajzi adata: Szabó, 126. 48. OL. E-244. (Minutae) 5. (426). 49. Életrajzi összefoglalás: Takáts, 339—376. 50. OL. E-249. (Ben. Mand.) 31. (8—9). Német nyelvű kancelláriai másolat. 51. Radéczi életrajzi adatain kívül a halálának a körülményeiről is: Szabó, 117. skk. 52. Spáczay, 345—346. 53. OL. E-244. (Minutae) 5. (440—443). 54. OL. E-249. (Ben. Mand.) 31. (39—43). 55. A Szepesi Kamarának küldött példány képezi magyar fordításunk alapját. Ezen kitűnően olvasható nemcsak a június másodikai címzés, hanem a Kamarában június 9-én rávezetett kézbesítés, tehát egy hétig tartott Bécsből a levél útja Kassára. Valószínűleg postai járaton, s nem váltott lovú gyorsfutár szolgálattal vitték az instrukciót tartalmazó levélköteget. A posta járatokról és az út távolságáról, időtartamáról lásd: Sugár, (1970), 215—225. 56. Wien, Kriegsarchív, Feldakten 1588, fasc. 5., piéce 5. —Iványi, 132—134. 57. Spáczay—Oottreich, 436—437. 58. Wien, Kriegsarchív, Feldakten 1588, fasc. 7., piéce 4. — Iványi, 134—136. 59. Csapi Kristóf Rákóczi Zsigmond barátja volt. Feltételezzük, hogy ez a barátság legalább 1573-ig, Kalló ostromáig visszavezethető. Rákóczi már 1588 júliusában, tehát a beiktatása utáni hetekbe Egerbe hívta beszélgetni, borozgatni: OL. P-707. 510. 670. — OL. P-707. 81. 420. — Csapi asszony Telegdi Borbála csakhamar megözvegyült s később Rákóczi Zsigmond harmadik felesége lett. Megjegyezzük, hogy Rákóczi Zsigmond felesége az egri kapitányságának mindhárom évében Alaghy Judit volt, Mágochy András (Mágochy Gáspár unokaöccsének) az özvegye. 60. Szerencs, 1591. dec. 4. OL. E-251. (717—718). 61. Az instrukció itt feltételezi, hogy az új főkapitány az okmány átadásának az idejében megkapja főispáni kinevezését Heves és Borsod megyékre vonatkozóan. Egy másik tanulmányban majd kifejtjük, hogy több hónapig adminisztratív hibák következtében ez nem történt meg, s a megyei ügyek intézésében emiatt komoly fennakadás mutatkozott. 41