Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

TANULMÁNYOK - Szabó János Győző: Rákóczi Zsigmond egri főkapitányi instrukciója és kinevezésének körülményei • 27

Őfelsége és mi gondoskodunk arról, hogy ágyúkat, lőport, golyókat, kézi puskákat, szakállasokat

71 és ezekhez hasonló nagyobbakat a vár elégséges ellátásához szerezzenek be számára. A többi kisebb beszerzéseket, továbbá a tüzéreknek és az egyéb kézműveseknek a fizetését, akiket csak a hadiszertárhoz és a tüzérséghez alkalmaznak — ezek legyenek: egy hadiszertáros, nyolc tüzér, egy lakatos, egy kerékgyártó, egy kovács, egy bognár egy vagy két ács — a vár jövedelméből és bevételeiből fedezze, különösképpen pedig a salétromot a debreceniektől hajtsa be járulékaik fejében,"

2 és ebből kellő mennyiséget tároljon Egerben háború esetére lőpor készítéséhez, vagy a salétrom fejében 500 tallért szedjen be tőlünk és ebből a pénzből vásároljon salétromot a most említett célra. Egyébként Eger erődítését a püspökség, nem kevésbé a prelátusok, bárók és nemesek jobbágyainak munkájával, akiket a mindenkori országgyűlés erre kirendel, a legbuzgóbban végeztesse, de azok túlságos megterhelése nélkül. Elsősorban a fontosabb építkezéseket hajtassa végre, és ezek továbbvitelében és elvégzésében mindenkor a számára előírt tervet kövesse és a haditanácsosok és az építészetben járatos többi biztos véleményéhez tartsa magát, akik a korábbi években ott jártak, vagy akiket ezek véleményezésére az elkövetkezendőkben Őfelsége vagy mi ki fogunk küldeni, egyelőre pedig ezekről értsen szót, és egyeztesse Őfelsége Haditanácsával, és haladéktalanul írja meg és jelentse a Haditanácsnak, mit építenek ott és mit kellene építeni, mik az akadályok és milyen hibák jelentkezhetnek, s hogyan lehetne azokon a legalkaltnasabban segíteni. $ mivel ekkora építkezés csupán a jobbágyok munkájával, készpénz nélkül, melyből valamelyes számú bérmunkás is fizethető, nem hajtható végre, úgy határoztunk, hogy az (építkezést) bizonyos összegű pénzzel őfelsége nevében támogatni fogjuk. Akarjuk pedig, hogy minden pénzt, amely egri építkezések)kéz, akár a megyékből a robotok fejében összegyűlik, akár őfelsége és mi szántuk oda, az építés-fizetőmester kezéliez utaltassék kifizetésekre az alább írt módon maga Rákóczi Zsigmond rendelkezése szerint, és a nevezett fizetőmester adjon számot róla. És mivel úgy értesültünk, hogy az elmúlt időkben a nevezett pénzeket, amelyek a végvárak építésére rendeltettek, meglehetősen hanyagul kezelték, ezért őfelsége nevében nemcsak Egerre nézve, hanem őfelsége összes végváraiban ilyen rendet írtunk elő, hogy készüljön pénzesláda két külön zárral, amelyben az építési pénzt állandóan őrizzék, és senki ne vehessen ki semmit, csak az építési írnok belátása szerint, ha ilyen vagy olyan munkásokat kell kifizetni, ilyen vagy olyan szükséges kiadások merülnek fel. S akkor Rákóczi Zsigmond mint főkapitány, vagy ha maga nincs jelen, a német katonák kapitánya elsőként és az építész fizetőmester másodikként, mindkettőjüknek külön a maga zárjához kulcsa, lévén, a pénzesládát egyszerre nyissák ki, és annyi pénzt vételezzenek ki, amennyi szükséges. A kiadásról pedig kölcsönösen feljegyzést készítsenek, amelyet maga Rákóczi Zsigmond és az építész, az építési írnok kézjegye és pecsétje mellett aláírni tartozik. Egyébként a pénzesládát mindig tartsák zárva, ha nem. kell betenni vagy kivenni pénzt. Ezt a bevezetett rendet maga Rákóczi Zsigmond ellenőrzi és betartja. A fegyverszüneteket, amelyeket Őfelsége a törökök fejedelmével vagy bármely más ellenségével kötött vagy kötni fog, a legnagyobb gonddal és igyekezettel a legszigorúbban tartsa be, és alárendelt tisztjeivel, katonáival tartassa be. Különös gonddal kutattassa fel a szabad és kóborló hajdúkat és más lappangó rablókat, akik a törökök területére betörve és fosztogatva a köznyugalmat megzavarják, és ezeket ugyanúgy a legnagyobb szigorral büntesse meg, mint a zsoldos katonákat, s minden úton és módon munkálkodjon azon, hogy a töröknek ne adódjon oka arra, hogy a fegyverszünetet megsértse, vagy be nem tartása miatt panaszt emeljen. Egyszersmind, hogy az Egerre szomszédos többi véghelyek, úgymint Ónod, Sirok, Diósgyőr, Gedő, Somoskő kapitánya is így tegyenek, erre szorgalmatosan fordítson gondot. Nekik ugyanis meghagytuk, hogy őfelsége felső-magyarországi részeinek jelenlegi és jövőbeli főkapitánya után e területen őrá is hallgassanak, ós az ő akarata ellenére a török uralmi területekre ne hatoljanak be, és a kódoiió, csavargó katonákat ne támogassák. Másrészről pedig, a sokszor említett egri kapitány magát és övéit úgy kormányozza és vigyázza, hogy valamilyen hanyagságból akár maga, akár a véghely kárt ne szenvedjen. Ha pedig megtörténnék, hogy a törökök valamilyen jogtalanságot vagy erőszakosságot követnek el a fegyverszünet ellenére, akkor a szükséges védekezésben és övéinek megőrzésében nem kell a mieinket meggátolni, de mindazonáltal eközben óvakodni kell attól, hogy alkalom adódjon az azonnali bosszúállásra, a kölcsönös ellenségeskedésekre, amit a kapitány maga mindenképpen tartozik megelőzni. írjon továbbá a pasának és a szomszédos bégeknek, és tőlük számon kérve sürgessen elégtételt. Ha pedig ezt nem 36