Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)
TANULMÁNYOK - Szakály Ferenc: A gyöngyösi ispotály-per 1667—1678-ban (Adatok a „törökösség” fogalmának értelmezéséhez) • 5
dett gyöngyösi nemesek ellen. A Miskey elítélését követő legközelebbi, 1676. december 2—3-i törvényszéken pl. két ilyen ügy is forgott; mindkettőben egyegy olyan személy szerepelt, aki 1667 augusztusában ott volt az Egerben perlekedők között: az egyikben a kálvinista Péter Balázs, a másikban pedig a katolikus Gyárfás Mihály. Péter Balázst egy kezességvállalási ügy fejleményei keverték gyanúba és juttatták a vádlottak padjára. A vádirat így meséli el a történteket: Már régebben történt, hogy Kigyóssy András gyöngyösi nemes török fogságba esett, ahonnan csak váltságdíjon szabadulhatott meg. Mivel maga nem tudott azonnal fizetni, kezeseket kellett állítania. Kezese lett, többek között, Péter Balázs és annak akkor még életben levő testvére, Mihály is. Amikor Kigyóssy a 180 talléros váltságdíjat összeszedte, éppen őket bízta meg azzal, hogy az összeget Egerben a töröknek átadják. A Péter-test vérek azonban a pénzből 12 tallért és 7 és 1/2 magyar forintot visszatartottak, mire a hitelező török — a kezesek hamis információja alapján — Kigyóssy anyját, nemes Kiss Annát hurcoltatta el. Az asszony végül is csak úgy szabadulhatott, hogy Sóti Miklós gyöngyösi lakos személyében, immár magáért is, újabb kezest állított. Péter Balázs azonban valamilyen oknál fogva nem elégedett meg ezzel a megoldással; a már kiszabadult asszonyt Gyöngyösön találván, hamis vádakkal illette, megverte, a saját házába hurcolta, majd visszavitte Egerbe a szóban forgó törökhöz. Amikor az eljárás december 3-án megindult ellene, Péter — Miskeyhez hasonlóan — a füleki vármegyei tömlöcben raboskodott. 71 Bár a vármegye 1677. január 20-án 500 forint kezességen szabadlábra helyezni rendelte 72 , a pert tovább folytatta ellene. Péter a május 20-i tárgyaláson terjesztette elő védekezését. Eszerint Kigyóssy András egy hatvani török foglya volt, s attól került át az egyik egri török — az ispotály-perben is emlegetett jászkiséri szpáhi — kezére. O — társaival együtt — azon feltétellel vállalt kezességet érte, hogy egy hónap leforgása alatt beszolgáltatja Egerben 200 talléros váltságdíját, ha viszont azt addig nem sikerülne összegyűjtenie, visszatér a fogságba, s ezzel kezeseit mentesíti a rájuk váró következményektől. Fia ígéreteinek betartásáért Kigyóssy anyja is kezeslevéllel szavatolt; ez az irat Péter Mihálynál volt. Kigyóssy azonban nem teljesítette vállalt kötelezettségét; ahelyett hogy fizetett volna, elszökött Kassa felé. Erre aztán a kiséri török úr őt, Péter Balázst vetette fogságba, ahonnan kiszabadulva valóban elvitte Kiss Annát Egerbe, nem azért azonban, hogy török kézre adja, hanem azért, hogy az asszony ott fia rabtartójával megalkudhassék. Péter előadta továbbá, hogy ő Kigyóssy sarcából nem vett el egy fillért sem, s arról sincs tudomása, hogy fivére ezt tette volna. Egyébként is, vélekedett, még a fiút sem lehet perbe fogni atyja vétkéért, nemhogy a testvért a testvéréért (,,cum nec filius pro delictis patris, tanto modo fráter pro fratris punire possit"). Az ügyben szedett tanúvallomások végül is nem győzték meg a bíróságot Péter bűnösségéről, s ezért végítéletében felmentette őt a vád alól. Lelkére kötvén, hogy az ily fajta gyanús ügyletektől a jövőben tartózkodjék, s amikor elengedhetetlenül szükséges lenne, hogy valamelyik török végvárba menjen, vigyen magával szavahihető társakat, akik ártatlanságát, ha affelől utóbb kétség merülne fel, megbizonyíthassák. 73 Másik gyöngyösi ismerősünk, akinek törökösség-gyanús ügye az 1676. december 3-i törvényszéken szóba került, az ispotály-perben szereplő katolikusok egyik vezérférfia, nemes Gyárfás Mihály volt. Mintegy tizennyolc észten-
