Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

FÓRUM - Szecskó Károly: Észrevétel Dancza János megjegyzésére • 111 - Dancza János: Valóban demokrata volt-e Milassin Kornél? • 111

Érdekes, hogy Milassin ezt a dédes-tapolcsányi eseményt leírja, de arról már hallgat, hogy az előrenyomuló cseh csapatokkal visszatért oda és bosszút állt Reisz kivégzéséért. A csehekkel összeszedette és elvitette a direktórium néhány tagját, akik megkínozva kerültek vissza a falujukba. A menekülés közben agyonlőtt Mészöly Géza őrnagyról a végén a következőket írja: ,,. . . Amikor a katonai vezetés Szita Mihály alezredessel az élén, Kosztka Ágoston csendőrszázados, és én mint Szita segédtisztje elhatároztuk, hogy fegyveresen próbáljuk meg az átkos vörös rendszert megbuktatni — fenntartás nélkül, a legnagyobb lelkesedéssel vett annak tervezésében, végrehajtásában részt." Azt hiszem az idézett sorokhoz nem kell kommentár. Demokratikus érzelmeinek bizonyítására másodszor a felszabadulás után kapott Milassin lehetőséget. Mint ismeretes a felszabadulás után a Megyei Nemzeti Bizottság elnöke volt és a Kisgazdapárt nemsokára Heves megye főispánjának, s mint ilyet kormánybiztosának neveztette ki. Ha az akkori megnyilatkozásait megfigyeljük, a demokrácia mellett és a fasizmus ellen hangzottak el megnyilatkozásai, de a tettei már kezdettől fogva nem fedték a szavait. így pl. az Igazság c. lap 1944. dec. 24-i számában „Új élet felé" című cikkében többek közt a következőket írta, ,,Most láthatja mindenki, hova vezetett az a nemzetgyilkos, őrült politika amit a magyar kormányok évtizedek óta folytattak a szabadságszerető nagy népek ellen, hozzáláncolva magukat elszakíthatatlanul a német igához és ezzel pusztulásba vitték ezt a sokat szenvedett magyar népet. . . ., aki akkor ennek örült, aki ujjongott a zsidótörvényeknek, aki ujjongott az október 16-a utáni bérencrendszer őrjöngéseinek, az mind bűnös a mai állapot tokért és az egész nemzet elpusztításáért...." Ilyen jellegű írása és megnyilatkozása akadt bőven.

5 Szavakban tehát most sem volt hiány, de a tettei komoly és lényegbevágó ügyekben rövidesen ellentmondtak szavainak. így pl. 1945. február 20-án tárgyalta a Nemzeti Bizottság a megalakítandó képviselőtestület tagságának az összetételét. AMKP tagjai javasolták, hogy a képviselőtestületi tagságot az 5 párt között egyenlő arányban osszák fel, de úgy, hogy a szakszervezetek is 12 képviselői helyet kapjanak. A pártot e javaslatánál az az elgondolás vezette, hogy az újjáépítés emberfeletti erőfeszítést igénylő munkáját végző dolgozókat a szakszervezetek képviselik majd és hasznos lesz, ha ez ügyekben maguk az újjáépítők is tanácsaikkal segítik a képviselőtestület munkáját. És Milassin, akit január 4-én neveztek ki főispánná, így foglalt az ügyben állást: ,,A főispán szerint a miniszteri rendelet, amely a képviselőtestület megalakulása felől intézkedik, parancsolólag kimondja, hogy ha az öt párt megvan, csak abból alakítható meg a képviselőtestület." A Nemzeti Bizottság a szakszervezeteknek a képviselő testületbe való bevonása mellett döntött. {Igazság, 1945 február 22-i száma.) Érdekessége ennek a nemzeti bizottsági ülésnek, hogy ekkor már a MKP vezetőségét korábban informáltam Milassin ellenforradalmi múltjáról és ezt Milassin állásfoglalása után Csirmaz Dezső és Szabó Sándor félreérthetetlen célzásokkal Milassinnak a fejére is olvasták. Érdemes ebből néhány sort megismerni. ,,Csirmaz még bejelentette, hogy a reakciós elemek ismét működni kezdenek és a legsajnálatosabb az, hogy akiket a demokratikus pártok bizalma állított a vezető állásokba, most szembefordulnak a Nemzeti Bizottsággal és a demokratikus pártokkal és akadályozni akarják a békés termelő munkát. Megtagadják a demokratikus pártok és a Nemzeti Bizottság egyhangú bizalmát bíró, a megyei orosz katonai parancsnokság támogatását élvező rendőrség jogo113