Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 10. (Eger, 1981)

FÓRUM - Dancza János: Megjegyzés Szecskó Károly: Adalékok az egri szocialista közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom történetéhez c. cikkéhez • 110

Fórum Megjegyzés Szecska Károly ,,Adalékok az egri szocialista közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom történetéhez" című cikkéhez Több okból is fokozott érdeklődéssel olvastam Szecskó Károly fenti című cikkét az Archívum 8. számában. Évtizedeket töltöttem a szakszervezeti mozgalomban, pár évig elnöke voltam a Vármegyei és városi Alkalmazottak Országos Szövetsége egri csoportjának és múzeumi kutatómunkám keretében is különös érdeklődéssel tanulmányoztan a szakszervezetek keretében az elnyomás sötét korszakában megvalósított politikai munkát. Nem kell hosszasabban bizonygatni, hogy a szakszervezeti mozgalom — különösen a Tanácsköztársaság megdöntése után — milyen fontos gazdasági és politikai tevékenységet látott el, de mindig ki kell emelni e munka politikai részének jelentőségét. Az ellenforradalmi rendszer szigorúan megtiltotta a szakszervezetek politizálását és kopói árgus szemekkel vigyázták e tilalom betartását. Mégis elsősorban ezekben a szervezetekben folyt politikai szervező és nevelő munka, hiszen a községekben és a kisebb városokban nem voltak pártszervezetek, ahol a politizáláshoz törvényes keret adódott volna. Az is vitathatatlan, hogy e korszak kutatóit nagy felelősség terheli, mert az általuk leírt események és adatok már történelemnek számító vagy azzá váló tények helyes vagy helytelen rögzítését jelenthetik. A legújabb kor kutatói tehát történetírók. Sajnálatos, hogy Szecskó Károly cikkébe a sok valóságnak megfelelő adat mellé egy téves is bekerült. A mindkettőnk számára közös cél hely

es szolgálata érdekében kötelességem e tévedés kiigazítása. Szecskó Károly cikkében, mint az Archívum 8. számában, a 118. oldalon olvasható, így ír: „Kolacskovszky Lajos és Káló Miklós tevékenységének méltatása után megemlékezünk néhány olyan közalkalmazottról, akik a proletárdiktatúrát szívvel-lélekkel szolgálták. Biha Erzsébet és Weisz Mária gépírónők, Sümeghy Béla járási tisztviselő, Barthos Károly és Fetrik Jenő járási tisztviselők tagjai lettek az Egri Munkás Paraszt és Katonatanácsnak." A feltétlenül kiküszöbölendő hiba Sümeghy Béla besorolása azok közé, ,,akik a proletárdiktatúrát szívvel-lélekkel szolgálták." Nevezett a megye várnagy-helyettese volt és magatartásának helyes megítéléséhez a következőket kell róla tudnunk. Sümeghy Béla 1919-ben a detektív-csoport vezetője volt és mint ilyennek az lett volna a legfőbb feladata, hogy figyelje az ellenforradalmárok tevékenységét és tegye azokat ártalmatlanná. Az egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményében lévő adatok bizonyítják, hogy Sümeghy sötét üzelmei miatt egy egyszerű egri vörösőr, Petrenka András egri ács magánál Jancsik elvtársnál, a Vörösőrség országos parancsnokánál tett Sümeghy ellen feljelentést. Emiatt később Sümeghy Petrenka elvtársat az egri tisztikülönítményesekkel együttműködve nyomorékká verte, a haját levágatták és megetették vele. Sümeghyről a Proletár 1920. szeptember 23-i száma „Vörösfekete detektívfőnök, aki részt vett a foglyok megkínzásában" címmel cikket írt, amit Kővágó LászlóPintér István „Munkássors-munkásgond 1919—1944" c. munkájában (Bp. 1962) a 43. lapon idéz. 110