Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Kapor Elemér: Az Egri Dalkör története • 62
vast intézett a város fiatalságához, jelenkezzék a dalosok sorába, elhatározták, hogy ismét megkísérlik a pártoló tagok szervezését mindössze havi 50 filléres megajánlással és bizottságot alakítanak a művészi program kidolgozására. 1939. Ezekből a tervekből igen kevés valósult meg. Pezsdítőleg hatott a Dalkör munkájára a felvidéki területek visszacsatolása. A kassai Kazinczy Társaság egri vándorgyűlésének 242 nevezetes eseménye volt a Dalkör szereplése s a tavaszi hangverseny is jól sikerült. 243 Június végén Kassán rendezték meg a magyar dalosvilág találkozóját, 244 ezen az egri dalárdák is résztvettek. 1940. Látványos sikert aratott a dalárda, amikor megrendezte és előadta az Egri Zeneegyesülettel karöltve Jacobi: Sybill c. operettjét a Városi Színházban. 245 Az előadást két ízben meg kellett ismételni. Rész vett az év áprilisában rendezett finn esten, 246 ahol a finn himnuszt finn nyelven énekelte, ezenkívül Sibelius, Kuula és Járnefelt egy egy művét adta elő. Ebben az évben Eger városa 700 pengőt szavazott meg az Egri Dalkör, 300 pengőt az Egri Polgári Dalkör és 200 az Egri Zeneegyesület számára. 247 1941. A Dalkör nem rendez önálló hangversenyt, hanem csak meghívottként lép fel különböző rendezvényeken. így az egyházközség családvédelmi sorozatában 248 Haydn ,,A teremtés" oratóriumból „Az égen, a földön" c. részletet énekli el. A Mozart halálának 150. évfordulója alkalmából rendezett egyházi hangversenyen 249 a Vesperae solennes de confessore c. mű három részletét adja elő. 1942. Mint meghívott vesz részt az Egri Zeneegyesület tavaszi hangversenyén 250 , amikor is egy kitűnő tehetségű fiatal egri zeneszerző : Kiss Kálmán „Tavaszi szél" c. kórusát mutatja be és Schubert Tavaszi indulóját énekli. 1943. A működő tagok száma egyre csökken, a Felvidékre és Erdélybe egyre több tisztviselőt helyez az állam. Pedig még egy nagy kötelesség vár az egyesületre: megrendezni a Huszthy Zoltán 25 éves karnagyi jubileumát ünneplő hangversenyt. Dr. Pataky István tollából keserű és kétségbeesett kiáltás tör ki az EGER c. lapban 251 : „Lenni, vagy nem lenni" címmel. Az Egri Polgári Dalkör és az Egri Zeneegyesület szívesen és szorgalmasan készül a hangversenyre, csak éppen az Egri Dalkör tagjai maradoznak el a próbákról. „Ne hagyjátok cserben sok dicsőséget szerzett dalkörünket és karnagyát, akinek mindezt köszönhetjük". Végül is felébredt a lelkiismeret dalosokban és közönségben egyaránt s a hangverseny műsora zsúfolt ház mellett zajlott le ott a Városi Színházban. 252 Az Egri Zeneegyesület Hándel F dúr Concerto Grosso-ját játszotta, majd dr. Ágoston Julián költő, ciszterci tanár mondott ünnepi szavakat. Huszthy Zoltán ez alkalommal mint előadó is szerepelt, dalokat énekelt Szalay Lajos főszékesegyházi zeneigazgató zongorakísóretével. E dalok között mutatta be Apor Elemér "Te" c. versét Kiss Kálmán romantikus szépségű megzenésítésében. A műsort korábban kellett befejezni, mert már érvényben volt az elsötétítési rendelet, s a közönségnek fél tízkor el kellett hagynia a színházat. Mit ér a művész anyag nélkül? Huszthy Zoltán megteremtette anyagát. Minden jogi formaság, közgyűlés, alapszabálymódosítás mellőzésével egyesítette az Egri Dalkör és Egri Polgári Dalkör dalosait s így az iparosság nagy létszámú egyesülete és az értelmiség zeneileg képzett rétege szerencsés keveréknek ígérkezett. De az Egri Dalkör neve alatt olvadt egybe a Ferences Szent Klára Vegyeskar is, mely ezentúl az Egri Dalkör vegyeskara névvel volt hivatva színesebbé tenni az egri kóruskultúrát. 1943. november 9-én már ez az Egri Dalkör szerepelt a rádió egész napos egri közvetítésének műsorában. 253 83
