Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Kapor Elemér: Az Egri Dalkör története • 62
mivel vasúton nehezen megközelíthető. Miskolchoz tartozik Borsod-AbaújZemplén, Heves vármegye. Ebben a kerületben 42 dalárda működik kétezer taggal. Gerlóczy Béla országos ügyvezető elnök azt a kívánságot hangoztatja, hogy a tanítóképzőkben tegyék kötelezővé a karéneklést és karnagyképzést. A Dalkör anyagi alapjai változatlanul gyengék. A karnagynak némi tiszteletdíjat kellene fizetni, a vidéki és pesti utak is pénzbe kerülnek, így az egyesület elhatározza, hogy felújítja a pártoló tagság intézményét. Kétszáz, névre szóló levelezőlapot küld ki és kéri a közönség támogatását. Az eredmény meglepő: egyetlen válasz sem érkezik, még a bélyegköltségek sem térülnek meg. 218 Az évi utolsó hangversenyt az Egri Polgári Dalkörrel és az Egri Izraelita Dalárdával együtt rendezte meg 219 , december 7-én a rádióban énekelt, december 8-án pedig az Országos Magyar Dalosszövetség díszhangversenyén a pesti Vigadóban, az öt királydíjas dalárdával együtt. A kritika szerint: „Egy zseniális karnagy és egy zeneileg képzett dalos társaság szerencsés összetalálkozása ez az együttes. Külön erénye a szöveg teljes tisztasága". 22 ° Az 1929-es esztendőben a Dalkör mindent elért, amit itthon elérhetett. A legmagasabb bírálat szerint nemzetközi viszonylatban is méltón képviselhette Magyarország énekkari műveltségének színvonalát. Elvileg nyitva állt előtte az út külföldi hengversenyek rendezéséhez, ahogyan azt annakidején a Budai Dalárda tette. Az Országos Magyar Dalosszövetség egyenesen kívánta az Egri Dalkör külföldi szereplését, mint művelődéspolitikai demonstrációt, amint ez a "Magyar Dal" újévi számából kitűnt. Az Egri Dalkör azonban személyi összetétele miatt nem vállalkozhatott külföldi hangversenykörútra. A tagok jelentékeny része tisztviselő, akiknek szabadságidejét össze kellene egyeztetni tisztviselőtársaik szabadságidejével, ami egyenlő a lehetetlenséggel. A város közönsége is rosszul vizsgázott a pártoló tagság toborzásával kapcsolatban. Zászlós, lobogós, szónoklatos fogadtatások után ez az elutasító magatartás több volt mint meghökkentő. El is kedvetlenítette a dalosokat. A működő tagok kezdtek elmaradozni a próbákról, ami bizonytalanná tette a hanganyagot. Huszthy Zoltán egyre több körlevelet küld ki, kérő szóval a tagokhoz, hogy összetartsa együttesét. A Dalkört a magyar dalművelés hívta életre fél évszázaddal ezelőtt. Felmerül e kérdés: a versenyszellem kiölte a hivatásérzetet az egyesületből? S ha nem nyílik alkalom versengeni, megszűnik a munkára való belső ösztönzés? A karnagy mindent megpróbált, hogy fenntartsa a kórus érdeklődését és színvonalát. 1931. Februárban Ózdon szerepelt a Dalkör az Ózdi Vasgyári Olvasóegylet és Dalárda meghívására. 221 A műsor komoly és vidám részből állt. Néhány számot az ózdi vasgyári szimfonikus zenekar kísért, fellépett továbbá Buzásné Pápay Klára előadóművész s előadást tartott dr. Koudela Géza egyetemi egyházzenei igazgató, zeneművészeti főiskolai tanár. Egerben csak egy hangversenyt adott a Dalkör, 222 a Kaszinó nagytermében Hegyi Emánuel felléptével. Az Országos Magyar Dalosszövetség most nem rendezett országos dalversenyt, hanem országos dalünnepet a dalárdák székhelyein. Az ünnep jegyében a három egri dalosegyesület a Lyceum udvarán rendezett közös hangversenyt, melynek műsorában dr. Barsy István ügyvéd beszélt az ünnep jelentőségéről 223 . A hanyatlás jelei közt rendezte meg fennállásának ötven éves jubileumi ünnepségét az egyesület. A választmány július 9-10-re tűzte ki az ünnep időpontját. 224 Ugyanezen a választmányi ülésen megbeszélések folytak arról, hogy 80
