Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán • 5

0 1000 2000 3000 BECSI ÖL 0 1689'2 2792'8 4689'2 MÉTER 6. ábra. A tiszanánai és kiskörei Tisza-szakasz a vizafogók valószínű helyével. (A pontozott vonal az abádi kanyar 1863-ban készült 69. és a burai kanyar 1858-ban készült 71. átvágását jelöli.) val.

76 A térség XIX. századi levéltári anyagban Vese laposa néven szerepel, Tiszába való torkolatát pedig Vese foknak nevezték.

77 Kétségtelenül az itt felállított halfogó vejszétől nyerte a nevét. A nánai halászatban nagyon fontos volt az un. Morotva is, mely a Tisza áradásakor megtelt vízzel és „mindenféle hallal". Ezt Hippolit püspök idejében elvették a falusiaktól.

78 1550-ben „a holt Tisza halfogójának" jövedelme már török kincstári bevételt képezett.

79 Az egri káptalan szegyéi Az egri káptalan a középkorban két tiszai vizafogóval rendelkezett: a (tisza) palkonyaival, valamint a (hejő)kürtivel. Első okleveles adat a palkonyai szegyére 1292-ből származik. Ekkor ugyanis a Borsod vármegyében fekvő Palkonyát birtokosa Polcuna-i Olsuk fia Detrik és atyafia Chyenkynus eladta Wklelew Mihály comesnek. Az ügyletnek az egri káptalani hiteleshely előtti bevallásában Palkonyának csak egy tartozékát említik: a tiszai ,,zegee"-t.

80 1323-ban a vizafogó részlegesen birtokost cserél. Wklelew Mihály comes Palkonya negyed részével együtt leánynegyed címén kiadta a Tiszába épített ,,zege"-t Palkona-i Detrik négy férjezett leányának.

81 Ez az oklevél is egyértelműen mutatja, hogy milyen különleges jelentőséget tanúsítottak a XIV. században a vizafogónak. (A középkori oklevelek a Tisza menti birtokokkal kapcsola16