Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNYEK - Sebestény Sándor: Milassin Kornél választási kudarca 1935-ben • 148

násig állandó telefonkapcsolatban kell lenni Endró'ddel. Havas igazgató a posta vezérigazgatósága részéről nyomban intézkedett a telefonvonal biztosításáról.

2 A csendőri atrocitásnak jogi következményei is lettek. így ügyészségi vizsgálatot indítottak Bakos József gyomai járási főszolgabíró ellen is, aki mint hatósági biztos tevékenykedett 1935. március 20-án a népgyűlés alkalmából, amikor a szomorú eset is történt. A főszolgabíró ,,felelősségre vonása" természetesen kényes ügy volt, ezért a szegedi főügyészség a belügyminisztérium véleményét, elvi állásfoglalását is kikérte az ügyben. 1935. december 14-én Preszly Elemér államtitkár válaszolt, melyet azért idézünk most, hogy rávilágítsunk milyen irányelv alapján folytatták a jogi ügyeskedést a rezsim bírói szervei. Az államtitkár így írt: ,,. . .megkeresésére értesítem a Kir. Főügyészséget, hogy a jogszabályok kifejezetten (expressis verbis) nem rendelkeznek az előzetesen már engedélyezett népgyűlés feloszlatásáról abban az esetben, ha a gyűlést a bejelentett időben a szónokok távolléte miatt formálisan megkezdeni nem tudják. Ennek a lehetősége azonban diskrecionális jog keretei között gyakorlati szempontból fennáll".

3 Mint látjuk tehát a tételes jogszabály nem adott jogalapot a gyűlés feloszlatására, de mivel Endrődön így jártak el, ezért „gyakorlati" okból mégiscsak megalapozottan látták az egyébként törvénytelen eljárást. A Belügyminisztérium ugyanakkor mérlegelés tárgyává ajánlotta azt a „lényeges" körülményt is, hogy „az általános képviselőválasztások alkalmával mindenütt — így a gyomai járásban is — olyan nagy számban jelentettek be nép gyűléseket, hogy azok zavartalan lefolyását a felizgatott kedélyállapotokra és az általános hangulatra tekintettel csakúgy lehetett biztosítani, ha minden egyes gyűlésen a hatósági biztosi teendőket maga az elsőfokú rendőrhatóság vezetője vagy helyettese látta eV. Mivel a vidéki elsőfokú rendőrhatóságok (járási főszolgabírói hivatalok) intéző hatáskörrel felruházott tisztviselőinek létszáma csupán két-három főből áll — magyarázgatta Preszly levelében — ezért a biztosi teendők ellátása csak úgy oldható meg, ha a bejelentett gyűléseket pontosan a bejelentett időben kezdik meg. Tehát helytelen a 6000/1922. BM rendelet olyan értelmezése — figyelmeztetett az államtitkár —, mintha egy gyűlés ,,a bejelentett időponttól eltérően később, a nap folyamán bármikor megtartható. . . meg kell jelölni a gyűlés pontos idejét".

4 Hogy mennyire cinikus előzékenységet tanúsított a miniszterelnök intenciója alapján maga Kozma Miklós belügyminiszter is Ekchardt iránt, arra tanulság a következő eset. 1935. április 8-án de. 11 órakor telefonhívás érkezett Szatmár megye főispáni titkárától a Belügyminisztériumba, hogy előző nap Eckhardt Tibor „kora délutántól késő estig a fehérgyarmati kerületben tartózkodott, ott tiltott népgyűlések fogalma alá eső összejövetelt tartott" * Az ügybuzgó titkár, vagyis Noéh Ferenc dr. (aki Bajcsy-Zsilinszkynek is sokat kellemetlenkedett), úgy látszik nem volt tájékoztatva a legfelsőbb szinten történt „jóindulatú" elnézésről, mert pattogva jelentette: Eckhardtot a községekben nagy tömegek várták, akik körülvették autóját, s elkísérték a választási beszédek színhelyeire. Különösen Panyola községben való beszédét kifogásolta, ahol Lubi Géza kisgazda jelölt támogatására Eckhardt is beszélt. S e során élesen kritizálta a hatóságot, s a „független kisgazda párti jelöltre való szavazás mellett" izgatott — írta Noéh. Mivel már a titkár korábban megégette kezét akarnokoskodásai miatt, most óvatosságból tehát felhívta a Belügyminisztériumot, miképp járjon el.A hívást az ügyeletes tisztviselő Sass Elemér miniszteri tanácsos vette, aki azonnal beszámolt a történtekről felettesének Kozma -t 149