Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 • 123

Ezen kívül működik a megyében a két nagybátonyi szénbánya 156 fő foglalkoztatottal. Ezekből is kitűnik, hogy a megye legnagyobb foglalkoztatottságit bányaüzeme Egercsehiben volt.

13 A statisztika bizonyára átlagos üzemi létszámot tüntet fel. A táblázatból kiemelt 10 falu bányászkeresőinek összes létszáma 655 fő, valamivel több mint az üzem 642 fős foglalkoztatottsága, tehát nem az Egercsehi bányánál dolgozott mindegyikük. Helyszíni gyűjtésekből kiderül, hogy többen jártak a nagybátonyi bányába, sőt ezen kívül a borsodnádasdi és salgótarjáni szénmedence is számottevő vonzóerőt gyakorolt. A korban általános jelenség volt Magyarországon az, hogy a szénbányák nyáron mindig munkáshiánnyal küszködtek, a téli hónapokban viszont olcsó, de közepes szakképzettségű munkásokat foglalkoztattak a környező községekből, akik tavasszal a bányát ismét otthagyták és visszatértek a mezőgazdaságba, hogy azután késő ősszel ismét visszajöjjenek a bányákba. Ez a rendes bányaüzemet lényegesen befolyásoló állapot hosszú ideig fenntartható az olyan bányáknál, amelyek nem célbányák.

14 Egercsehiben is megfigyelhető ez a tendencia: 1908 novemberében az átlagosan 4—600 főt foglalkoztató bánya munkáslétszáma 800 főre duzzad.

15 az egercsehi szén fogyasztópiaca megengedte ezt a hullámzást: szenét ugyanis a MÁV, a bélapátfalvi cementmű és a kereskedelem igényelte. A szakmunkásokat (vájár, segédvájár, lakatos, gépész) már nem tudták helyből biztosítani. Sajnos a szakmunkások betelepítésére vonatkozó forrás nem maradt ránk, így csak néhány apróbb körülményből következtethetünk a betelepülőkre. Az egercsehi szénbánya a belga érdekeltségű Budapestvidéki Kőszénbánya Részvénytársaság egyik vállalata, amelynek Pilisszentivánon és Pilisvörösváron voltak még magyarországi bányái.

16 Feltételezhetjük, hogy a részvénytársaság hazai bányáiból bizonyos számú szakmunkást áttelepített a létesülő egercsehi bányába anélkül, hogy ezzel a többi üzemének szakemberhelyzetét rontotta volna. Van néhány e korból származó korai adatunk, amely azt jelzi, hogy az egercsehi bányaüzemben az alapítás utáni években sok idegen ajkú bányász is dolgozik. Az egyik tudósítás szerint 1909-ben a kőszénbánya munkásai között számos szlovák és olasz munkás dolgozik.

17 Az 1910-es népszámlálás ennél konkrétabb és sokrétűbb adatokat nyújt, amelyet táblázatban is bemutatunk. 4. táblázat Az egercsehi bányaüzem dolgozóinak nemzetiségi összetétele

19. Nemzetiség Eqercsehi Szűcs összes foglalfő fő koztatott %-a Német 3 20 3,58 Szlovák 4 11 2,33 Horvát — 14 2,19 Lengyel — 9 1,40 Szlovén — 8 1,25 Román I 4 0,78 Cseh — 2 0,31 Rutén — ! 0,16 127